Generation Kill: egy elcseszett háborúról

A poszt eredeti írásának időpontja: 2008.10.13. 22:30

Nem is kérdés, hogy az HBO nyáron leadott hét részes minisorozata miért bukott meg hazájában (kizárólag anyagi értelemben). Ezt amerikaiként én sem nézném szívesen, ugyanis nem fest túl szép képet a második iraki háborúról és az abban való amerikai részvételről. Erre persze rá lehetne vágni, hogy nagy része fikció, azonban ez nincs így.

Evan Wright a Rolling Stones újságírója több, mint 20 napot töltött az  I. felderítő zászlóaljjal, majd hazatérvén megírta Generation Kill címre hallgató könyvét, mely bestseller lett és emelett jó pár díjat is beszebelt. Ebből az alapanyagból készített filmet az a David Simon és Ed Burns, akik minden idők egyik legrealistább sorozatát a Wire-t készítették. És mellesleg Wright konzultánsként végig velük dolgozott a forgatás alatt. Azt hiszem ennyiből már leszűrhető, hogy miért is mondom azt, itt nagyrészt valóságot és kevesebb fikciót látunk.

A sorozatot több, mint hat hónapig forgatták afrikai helyszíneken, többek között Namíbiában, Mozambikban és Dél-Afrikában. Rendkívül precíz munkáról árulkodik a legtöbb jelenet, legyen az a díszlet, felszerelések, harci jelenetek, látszik, hogy az HBO nem spórolt.  Utóbbiról jut eszembe, a pilot után még azt írtam, hogy szinte nem is láttunk belőle, azért ez később jelentősen változott. Szó se róla, még mindig a katonák dialógusai alkották a vázat, de több harci jelenetet láttunk, melyeken érződött az ötletesség, valamint a pénz hatása is.

28 szereplőt mozgat meg a sorozat, az elején nehéz volt még beazonosítani őket, aztán a részek előrehaladtával már nem volt ilyen probléma. A legtöbbet kétségtelenül Brad "Iceman" Colbert őrmester és az ő csapata szerepelt, köszönhetően annak a ténynek, hogy velük utazott a humvee-ban az újságíró Wright is. Brad-et Alexandar Skarsgard alakítja, rendkívül karizmatikus, jó alakítást nyújtva. A kocsiban ott van még a nagyszájú Rudy és a torkolattűz közben izgalomba jövő Trombley is, valamint még egy arc, akiről csak annyi maradt meg, hogy nem szánt szándékkal ugyan, de ártatlan embert ölt. És nem volt vele egyedül...A többieket nem is sorolom, mint említettem rengeteg karaktert vonultat fel a sorozat.

A tisztek közül azért még Nate Fick hadnagy érdemel említést, azon kevés elöljárók egyike, aki nem a balfaszságairól és hozzá nem értéséről ismertetett meg. Legyen az az enyhén túlbúzgó Amerika Kapitány, vagy a szintén századosi rangú Encino, és persze Ferrando, vagy becenevén a Keresztapa. Utóbbi mindent megtesz, hogy harcba küldje katonáit, csak azért, hogy elismerést csikarjon ki a feletteseiből és ezzel feljebb jusson a ranglétrán. A felderítő hadosztály szinte mindent csinál, csak pont azt nem, amire szakosodtak, felderítést.

Ellenben az öngyilkos küldetések túlsúlyban vannak, de most komolyan ki az az eszetlen, aki a nehéztüzérségű ellenségek ellen a humvee-kat küldi...Arról nem is beszélve, hogy a vezetőik idióta döntései mellett is több mindennel meg kellett küzdeniük. Itt pedig most nem a sivatag, illetve egyéb környezeti tényezőkre gondolok, hiszen erre ki lettek képezve. Az viszont vicces, hogy a világ első számú hadseregének olyanokkal kellett megküzdenie, mint a humvee-k állapota, az ellátmány hiánya, a terepszínű ruha a sivatagban, egyetlen tolmács xy arabra és még sorolhatnám.

Ha egy szóval kellene jellemeznem a Generation Kill-t, akkor az a realista lenne. Ez látszik a párbeszédeken, a már dicsért harci jeleneteken, valamint a sorozat hangulatán is. Egy pillanatra sem zökkenünk ki a nézése közben, végig azt érezzük, mint ha ez itt előttünk zajlana. Úgy akartak hatni ránk Simon-ék, hogy egyszerűen csak a keserű igazaságot tárták elénk, semmiféle sziruppal, vagy eltúlzott, elnagyolt jelenettel nem próbáloztak. Nem könnyű falat, de akit érdele a téma, és egy minőségi, realista ábrázolásmódban szeretné megnézni, annak bátran ajánlom.

Generation Kill  8/10

Címkék: generation kill