Visszatekintés a 2008/09-es idényre: Shield után… – az FX felhozatalából

Damages - 2. évad: Remek második évadot hoztak össze Kessler-ék, pedig kicsit tartottam attól, hogy a végén csalódnunk kell majd. Nem kellett volna, sikerült elvarrniuk a legtöbb szálat és remek befejezést kanyarintottak a végére. No, de haladjunk idősorrendben....Az évad első felében még csak kezdték kibontani a különböző sztorivonalakat, de már ekkor sem panaszkodhattunk a sorozat által diktált tempóra. Ahogy haladtunk előre, egyre jobban kuszálódtak össze a fonalak, ezért is említettem még az elején, hogy kicsit szektpikus voltam a befejezést illetően. Szerencsére alaptalanul.

Rengeteg karakterrel dolgoztak, és ami öröm, hogy a legtöbbjükről elmondhatjuk, hogy nem időhúzó, vagy öncélú volt a szerepeltetésük, hanem a történet/karakter előrehaladásában/fejlődésben volt fontos szerepük.

Emlékszem, amikor először olvastuk a híreket a második évad castingjairól csak kapkodtuk a fejünket. Nem is kellett csalódnunk, Hurt játékát emelném ki leginkább, bár a karakterének utolsó fordulata már nem nyerte el a tetszésemet. Még akkor is egy kicsit túlspirázott fordulatnak érzem, ha ez egy 3. évadban ismét előjövő szál lesz. Marcia Gay Harden is bizonyította, hogy nem véletlenül van a polcán az a kis arany szobrocska, míg Close természetesen hozta a tőle elvárható magas szintet.

Olyphant karakterét megkedveltem, de sajnos úgy tűnik, hogy ő már nem lesz jelen a köv. évadban, az F/X egy új sorozatához írt alá (E. Leonard alapján - Fire in the Hole). Nagyot markoltak a készítők, de szerencsére nem lett pofára esés, végig feszült, sok szálon mozgó, igényesen megvalósított évadot láthattunk. Tuladjonképpen az edidgi két évadot akár egybe is tehetnénk, hiszen számos szállal kötődtek egymáshoz.

Annó az első évad záró képsorai kisebbfajta csalódást okoztak, ezúttal erre sem lehetett panaszunk, majdnem tiszta lappal indulhatunk a harmadik évadban. Sajnos a nézettség alapján könnyen lehet, hogy egyben az utolsó is lesz, de bízzunk benne, hogy az FX a sorozat minőségét és ezáltal a saját imagét ezúttal is előbbre helyezi majd. 8/10

 
Rescue Me - 5. évad: már majdnem nyári premierként tekinthetünk a Rescue Me ötödik évadára, hiszen áprilisban indult, és köszönhetően többek között annak, hogy a tavalyi sztrájk nyomán egy teljes évad kimaradt, ezúttal 20 részt fogunk kapni. A Nip/Tuck-al ellentétben itt fordított esetről beszélhetünk, már ami a minőségingadozást jelenti. Leary-ék első két évada parádésra sikerült, a sorozat egyből a kedveincem közé ugrott.

A harmadik évadnak igazán csak az első fele sikerült ütősre, majd ha nem is komoly minőségromlás állt be, de érezhetően gyengült a sorozat (muszáj ismételnem magamat - önmagához képest o.c.). Hasonló tendencia volt megfigyelhető a negyedik évadban is, mindenesetre bíztam benne, hogy az ödödik etappal sikerül majd visszatalálni az első kettő zsenialitásához... És bár a sorozat tónusa véleményem szerint más az első kettőéhez képest, az ötödik évad minőségben bizony simán hozza is azok színvonalát.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a régi fényében tündököl a sorozat.
9/11 minden eddiginél erősebben van jelen, de okosan kikerülve a sablonokat, sokszor megrendítően kemény drámát bemutatva. Persze mivel dramedy-ről van szó, így a poénok sem maradnak el, erre sem lehet panaszunk. Még tart az évad, eddig 8/10.

 

Nip/Tuck - 5. évad: mi történt az egykor tabukat döntögető, kritikusok és nézők által is istenített Nip/Tuck-kal?... előbbi ugyan megmaradt, (emlékezzünk csak a váróban a melleit premier plánban motorfűrésszel levágő nőre…), de a minőségben igen komoly visszaesés tapasztalható. Nem tudom, hogy ennek az az oka, hogy Shawn Ryan már inkább a Glee-vel foglalkozik, avagy egyszeráűen csak kifulladt a sorozat, de a jelei már  korábban is mutatkoztak.

A negyedik évad sem hozta már a korábbiak szintjét, de itt inkább egy másfajta megközelítést, egy (hangsúlyozom önmagához képest) visszafogottabb stílust kaptunk. A problémák igazából az ötödik évaddal kezdődtek, pedig a lehetőségek adottak voltak, az évad elején kaptunk is pár ígéretes részt, aztán egyre több sablonba ütköztünk, a szereplők vagy önmagukat ismételték, vagy pont az ellenkezőjét, az eddigi karakter jellemvonásitól teljesen eltérő vonásokat mutattak. A cliffhangerer pedig szánalmas volt… 4/10