Lost - az út végére értünk

Véget ért a hat éves utazás, a Lost-nak pedig túlzás nélkül állíthatjuk, egyértelműen ott a helye a sorozatok pantheonjában. Azt hiszem ezzel a megállapítással nem érdemes vitatkozni, ezt azoknak is el kell fogadni, akik nem nézték, időközben abbahagyták, vagy éppen a végén csalódtak benne, hiszen már csak a sorozatok világában betöltött jelentősége miatt is megilleti az első mondatban megfogalmazott pozíció. Azt, hogy ezt a teljesítménye alapján is megérdemeltnek mondhatjuk-e, már csak a tovább után, spoilerek társaságában fejtem ki.

Válaszok... nem lehetett, sőt nem is kellett mindenre választ kapnunk, egyrészt Lindelof-ék már korábban kijelentették, hogy lesznek nyitva hagyott kérdések, másrészt személy szerint nem is vágytam arra, hogy minden egyes részlet értelmet nyerjen. Igen, van, amit a néző fantáziájára kell bízni, viszont azt se felejtsük el, hogy az alapokat a készítőknek kell szolgáltatniuk. Utóbbi kapcsán sajnos hiányérzetem van...a zárás után nem tudom igazán átérezni a sziget, vagy éppen az azt éltető fény fontosságának mibenlétét, egy ilyen mitológiai utalásokkal telerakott, sokrétű sorozat esetében pedig ez elvárható lett volna.

A legnagyobb ziccert az Across the Sea-nél hagyták ki, ugyan az tudvalevő volt, hogy önmagában egy rész nem lesz elég a több ezer éves mitológia felgöngyölítéséhez, de sajnos a legfontosabb pontokat sem tudták kellőképpen tisztázni. Kimondhatjuk tehát, hogy a magyarázatokat illetően, amit még egyszer hangsúlyozok egyáltalán nem a mindent tudni szeretnék vágy vezérelt, csalódott vagyok. Ezek a hiányosságok természetesen nem jelentik azt, hogy már teljesen más szemmel nézek a sorozatra és nem írja felül a több évad alatt összehozott ötleteket, fordulatot, vagy éppen a történetmesélési módokban bemutatott kreativitást (flashback, flashforward és végül flash-sideways) sem, inkább arról van szó, hogy a kirakósban azért bőven maradtak lyukas, vagy akár oda nem illő részek is.

Karakterek és az érzelmi vonal... na jó, mit szépítsek, itt megfogtak és a hibák ellenére számomra éppen emiatt lett meghatározó élmény a finálé. Gyönyörűen és bizony nem egyszer a giccs határát súrolva mutatták be nekünk a karakterek életútját, és a hat évad alatt nagy hangsúlyt kapott jellemábrázolásra végül a záró epizódban sikerült feltenni a koronát. Ez egyrészt vonatkozik a szigeten történtekre - Jack és Hurley, Jack és Kate vagy éppen Ben és Hurley utolsó közös jelenetét kiemelve, viszont a saját maguk által kreált világban való egymásra találásuk még ennél is hatásosabb volt.

Eddig alternatív univerzumként hívtuk, de Christian magyarázatának köszönhetően fellebben róla a fátyol és így azt mondhatjuk, hogy funkcióját tekintve a túlvilág egyik állomásáról van szó. Egy, a főhőseink által közösen kreált világ, melynek célja az emlékezés, egymás "bevárása" és az, hogy végül újra együtt lehessenek.

Jack: Where are we?
Christian: This is a place you all made together so you could find one another...Nobody does it all alone. You needed them and they needed you.
Jack: For what?
Christian: To remember and to let go.

Az, hogy érzelmileg ilyen erős hatást gyakorolt rám a befejezés nagyban köszönhették a korábbi évek aprólékos munkájának, mindegyik szereplőt "megismertük", közel hozták őket, és a néhol szentimentálisnak, adott esetben hatásvadásznak tűnő 'nagy feleszmélések' ennek köszönhetően lettek ennyire megindítóak. Gondoljunk csak többek között Sawyer - Juliet, Charlie - Claire, vagy éppen Ben - John kettősére, a párbeszédükre és az egyébként anélkül is mindent eláruló arckifejezésekre.

Alakítások... a finálé során elsősorban Matthew Fox játékát kell kiemelnem, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy milyen szinten állt hat évvel ezelőtt. Évadról-évadra javult, bár ez szinte mindenkire elmondható, talán még Evangeline Lilly esetében van a legnagyobb, természetesen itt is pozitív kontraszt ebből a szempontból. Fox-ra visszatérve, ahogy arra számítani lehetett, ő volt a központi figura és ennek megfelelő alakítást rakott le az asztalra, de külön dicséret illeti Jorge Garcia-t is, aki a már említett utolsó párbeszédük során alkotott maradandót.

Összességében Quinn és Emerson volt az, aki a hat évad a legtöbbször produkált kiugró teljesítményt, de a szkriptek és egyben a sorozat felépítésének erősségét mutatja, hogy a szereplők külön történetei alkalmával szinte mindenkinek volt legalább egy nagy fellépése - a hatodik évad során Nestor Carbonell-t lehet megemlíteni, aki az Ab Aeterno-ban nyújott kiválót.

Az utolsó évad... a harmadik óta mindig egyes évadzárót követően elmondom, hogy nagyon nehéz lesz átugrani az előd által felállított lécet, de aztán végül mindig sikerrel jártak. Egészen eddig, a hatodik évad már az első néhány rész alkalmával hátrányba került, és csak a 6x05-ös Lighthouse-tól kezdett felfelé ívelni a színvonal. A Dr. Linus, a már említett Ab Aeterno, vagy éppen a Happily Ever After aztán már a régi időket idézte, sőt utóbbi kettőnek a sorozat történetének legjobbjai között is helye van. Az évad utolsó harmadában aztán váltakozó minőségű epizódokat kaptunk, sőt az Across the Sea után egy kicsit a hitemet is elvesztettem a sorozatban.

A finálét korábban már kiveséztem, a karakterek szempontjából rendkívül emlékezetesre sikerült, de bőven maradt hiányérzetem is. A flash-sideways kapcsán is ez, az évad egyes részeinek színvonala között megfigyelhető hullámzás volt a jellemző, az eleinte céltalannak tűnő történetszál idővel értelmet nyert, aztán a befejezés egy újabbat és tegyük hozzá igencsak váratlant adott neki.

A keretes szerkezet... a pilot anno Jack kinyíló szemével vette kezdetét, a sorozat utolsó jelenetében pedig annak becsukódását láthatjuk, stílusosan keretbe foglalva ezzel a történetet. Ezt a metódust most az írásra alkalmazva visszatérnék a bevezetőben feltett kérdésre: vajon a teljesítménye alapján is ott a helye a Lost-nak legjobb sorozatok között? - a válasz, mely úgy gondolom már az eddigiekből is kiderült, igen. Ugyan nem tudott megfelelni a sokak által várt tökéletes, minden eddigit felülíró sorozat képének, de ettől függetlenül egy sorozattörténeti mérföldkő búcsúzott el május 23-án...

Értékelés:

6. évad

A sorozat egésze

Címkék: lost