A poszt írásának eredeti időpontja: 2008.06.04. 13:24.

Entourage 3. és 4. évad: a sorozat kapcsán már számtalanszor ellőtt feelgood jelző most is áll, nem csökkentettek az iramból a srácok a harmadik és a negyedik évad során sem. A bulizás és a partyk mellett persze bőven jut idő Vince pályafutásának bemutatására, legyen az az Aquaman vagy a Medellin, aminek a forgatására is ellátogatunk.

Közben még Drama is kap végre szerepet, Ed Burns új sorozatában és még sikeres is lesz az új széria. A poénok nagy részét persze most is Drama és Ari szállítja, de a többiekre sem lehet panasz, bár ők elsősorban nem a poénokért felelősek, de ugyanígy nélkülözhetetlenek a sorozathoz. Újabb rengeteg ismert mellékszereplő ugrik be Dennis Hopper, Carla Gugino, Martin Landau, Anna Faris, Edward Burns, Adam Goldberg, M. Night Shyamalan és még lehetne sorolni. A 4. évad végi cannes-i túra felejtetlenre sikerült, talán még a sundance-i részt is felülmúlta.

3. évad értékelése: 8/10  4. évad értékelése: 8/10

Battlestar Galactica 4. félévad: sajnos csak 10 részre tért vissza a BSG, de milyen 10 részre. Szépen felépített félévad volt, voltak ugyan lassabb részek, ahol a történet alig haladt előre, de a készítők ezt legtöbbször karakterépítésre vagy társadalomkritikára használták fel, vagy a vallás került a középpontba. Persze ez nem újdonság a BSG-nél, hiszen ez eddig is így volt.

Az évad hangulata ugyan egy kicsit más volt, mint az eddigieké, de ugyanúgy magával ragadó. Már érezni lehet, hogy haladunk a vége felé, és furcsa is kimondani, hogy már csak 10 rész van hátra. Ez akkor is igaz, ha kapunk TV filmeket, illetve talán a spinoff sorozatot (Caprica) is berendeli majd a Sci-fi. A történet le fog zárulni a 4. évad második felével, a készítők ígérete szerint a későbbi BSG filmek legfeljebb korábbi történetekkel foglalkoznak majd.

A BSG kapcsán ki kell térni mindig a színészek teljesítményére és ez nincs másként most sem. Amit színészet néven bemutat a sorozat, az előtt is csak meghajolni lehet. Mary McDonnel - Roslin minden eddiginél jobb (eddig sem lehetett rá panaszunk persze), a végig kemény, sziklaszilárd Bill Adamának egy pillanat alatt elhisszük, hogy összeomlik köszönhetően Edward James Olmos alakításának. Paul Hogan Tigh-ként, míg Aaron Douglas Tyrol-ként fantasztikus, mindketten bőven kaptak lehetőséget a villantásra azzal, hogy cylonok lettek és komoly önismereti gondokkal küzdöttek.

Hogan már meg sem lepett (bár nála is igaz, mint McDonnel-nél, hogy minden évben jó volt, de talán most minden eddiginél hatásosabb alakítást látunk tőle). Gaeta talán legemlékezetesebb jelenete Adamával való beszéde ill. vitája a bárban. Természetesen az örök kedvenc James Callis is hozza a tőle már megszokott parádés alakítást. Apollo, Starbuck, Helo, Gaeta, nem is folytatom, rájuk sem lehet panaszunk, talán Gaeta-n lepődtem meg a legjobban. A befejezés csodálatos, szomorú, megdöbbentő is volt egyben, és innen sokfelé el lehet indulni.

4. félévad értékelése: 9/10

Lost 4. évad: erre nehéz mit mondani. Szinte részről részre megdöbbentettek minket, és a harmadik évad ugyan magasra tette a lécet, de simán átugrotta azt a Lost. Ha már hoztam a legutóbbi bejegyzésben egy ilyen összehasonlítást, legalább most olyan sorozatnál alkalmazom, ahol pozitív ez a jelző.

A flashforward nagyon veszélyes, a készítőknek maximálisan oda kellett figyelniük, de nem rontottak, és végig kiválóan alkalmazták. Sőt még a nézőt is becsapták vele, emlékezzünk csak a Sun és Jin féle flashforwardra, amelynek a végén döbbenünk, mikor is rájövünk, hogy a Jin–szál flashback volt.

Micsoda részeket kaptunk, nehéz kiemelni akár egyet is, de az ötödik és a kilencedik részek még a többit is felülmúlták. Ha a kettő között kellene választanom, akkor mégis az ötödiket mondanám, nem csoda, hiszen Desmond - féle időutazásos rész volt. Az utolsó epizód is ütősre sikerült, bár a tavalyit nem sikerült vele felülmúlni. Mondjuk azt nehéz is lett volna, és jobb is, hogy nem is próbáltak azon is túltenni, lehet, hogy valami nagyon erőltetett dolog sült volna ki belőle..

Az utolsó rész kapcsán negatívumként a cgi-t muszáj megemlítenem. Összeségében egy közel tökéletes évadot futott a Lost, nehéz lesz tartani ezt a szintet, de képesnek érzem rá őket. 4. évad értékelése: 9/10

Összehasonlításképp a korábbi évadok értékelése így nézett ki: 1. évad értékelése: 8/10;  2. évad értékelése: 7/10;  3. évad értékelése 9/10

Skins 1 évad: a britek ismét odatették magukat. A mindenfajta konvenciót nélkülöző tinisorozatuk hatalmasat ütött. Már a pilot megvett, majd a negyedik rész környékén ugyan volt egy kisebb szünet nálam (már sok volt a depi), de aztán újra nekilendültem és végignyomtam az évadot. Miben más ez, mint amire az amerikai tini sorozatok? – itt bizony nincsenek tabuk, drog (persze azért a könnyű fajtából -weeds), buli (persze azért a hardcore fajtából) és káromkodás ezerrel (persze nincs sípolás alatta), valóságos helyzetek, valóságos szereplők és problémák.

A karaktereket hasonló életkorú színészek alakítják, néha egyiküknél, másikuknál látszik, hogy még nem kész színészek, de ez nem zavaró, sőt még életszerűbbé teszi a sorozat világát. Amit még mindenképp ki kell emelni a Skins kapcsán az a hangulat és a zene. A kettő természetesen összefügg, de az előbbihez mindenképpen hozzájárul a tipikus brit környezet, valamint az angol akcentus is.

1. évad értékelése: 8/10

How I met your mother 3. évad: egyik kedvenc sitcomom a harmadik évadához érkezett és ezzel együtt szerencsére Amerikában is egyre népszerűbb, és legfőképp nézettebb a sorozat. Ezzel együtt a mostani évad gyengébb lett az eddigieknél, de ezzel együtt még mindig nézős. Barney ismét hozta magát, bár történik vele valami váratlan is. Ahogy olvastam ez eléggé megoszotta a rajongókat, de én úgy gondolom, hogy már az első évad során rá lehetett jönni, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik.

Nálam bejött ez a szál, aztán, hogy mit kezdenek vele az más kérdés. Az anyukára még nem kaptunk választ, nagy valószínűséggel nem Sarah Chalke lesz. Beugrott vendégszereplőnek Britney Spears is, de minek, még az első fellépése elment, a második már szánalmas volt, de ha már vendégszereplők, akkor Dawson azaz James Van Der Beek feltűnése nagyon jól sikerült 3. évad értékelése: 6/10

Life 1. évad: Pedig nem is szeretem a nyomozós sorozatokat... A Life ennek ellenére nagyon bejött. Persze erre lehet azt is mondani, hogy a kivétel erősíti a szabályt, azonban ez nem ilyen egyszerű. Mi az ami a Life-ot többé teszi, legalábbis nálam mindenképpen, az átlagos nyomozós sorozatoknál, mint pl. a CSI franchise, Numbers, Criminal Minds, Without a Trace és még lehetne sorolni... amúgy mindegyik CBS-es :D - nem a kedvenc adóm, maradjunk annyiban. Az NBC viszont tudott újítani az eddigi recepten.

Röviden a hozzávalók: érdekes alaphelyzet, nagyon jól eltalált karakterek, megfelelő összhang - chemistry kettejük között, a sorozat hangulata, amit köszönhetünk a nagyon eltalált zenei betéteknek, valamint az operatőri munkának, okosan adagolt átívelő szál, és kiváló dialógusok. Természetesen mindegyik részben kapunk egy szokványos ügyet is, de a Life esetében ezt is okosan oldották meg, hiszen a legtöbb esetben érdekes alaphelyzetre épülő eseteket választottak.

Damien Lewis tökéletes választás volt, az Elit Alakulat Winters őrnagyaként megismert színész nagyszerűen alakítja a börtönből szabadult kissé hóbortos nyomozót, megfelelő társat is kapott Sarah Shahi személyében, aki nemcsak eyecandyként van jelen, hiszen a készítők az ő háttértörténetére is ügyeltek, és meg kell említeni még a Chicago Hope-ból ismerős Adam Arkin-t, akinek a beszólásait sokáig lehetne idézgetni. A Life nem tipikus nyomozós sorozat, sokkal több annál, a fenti jellemzés megfelelően bizonyította ezt.

1. évad értékelése: 7/10

Studio 60 on the Sunset Strip: Aaron Sorkin. Ez a név, már önmagában garancia a minőségre, és a West Wing , valamint a Sports Night alkotója most sem hagyott minket cserben. A szereposztásra sem lehet panaszunk, Matthew Perry, Bradley Whitford, Amanda Peet többek között. Természetesen Matt (Perry ) és Danny (Whitford) karaktere viszi a show-t, de a többi karakterre is figyelt Sorkin. Simon, Jack Rudolph vagy éppen Tom Jeter egyaránt jól kidolgozott,Harriet viszont már az elejétől idegesítő. Sajnos ez a későbbiekben sem változott.

Peet karaktere Jordan nagyon jól indult, azonban a sorozat második felében már egy más karaktert láthattunk. A Studio 60-re amúgy is jellemző volt a kiegyensúlyozatlanság, remek sztorik gyengébb(a sorozathoz képest) részek követtek többször is. A befejezés jól sikerült, ráadásul a nagyon erős három felvonásos K&R részek előzték meg. El lettek varrva a szálak, hiányérzetünk csak annyiban maradhat, hogy jó lett volna több évadot látni a Studio 60-ből.

Studio 60 értékelése: 7/10


Röviden a nemrég bepróbált pilotokról is essen néhány szó:

Fringe pilot: JJ Abrams új sorozata nagyon komoly hype-ot kapott, és talán köszönhetően a nagy várakozásnak is a pilot számomra csalódás volt. Túl hosszú és vontatott, a szereplők közül elsősorban Joshua Jackson volt jó ötlet, a többiek felett egyelőre nem mondok ítéletet, de ennél több kell majd. A sztori sem taglózott le, de annak kibontása is hagyott kívánnivalót maga után. Ennek ellenére ebben is megvan még a lehetőség, de nem csodálom, hogy JJ változtatásokat eszközöl majd a piloton, ráfér. A lehetőség még mindig ott van a Fringe-ben, remélem sikerül majd kihozni belőle. Pilot értékelése: 5/10

True Blood pilot: sokan ettől a sorozattól várják azt, hogy végre visszatérjen az HBO arra a szintre, ami régen jellemezte. Miután a pilot kiszivárgott, sokan csalódottan konstatálták, hogy nem ez lesz az. Én ezzel még kivárnék. Kezdjük azzal, hogy Alan Ball nem sűrűn nyúlt eddig félre (SFU-t én abbahagytam, de ettől még a minőségéhez kétség sem férhet).

A pilot valóban sikerülhetett volna erősebbre is, de annak felépítéséből arra következtetek, hogy még bőven van benne potenciál, és még 3-4 részt legalább várni kell, míg ítéletet mondunk. Lassú folyású, de érdekes karaktereket felvonultató történet egy lepukkant kisvárosban, többek között Anna Paquin-nal. Pilot értékelése: 6/10

Mad Men pilot: Az AMC tavaly úgy döntött, hogy ők is sorozatozni kezdenek. Mindig is szívesen látjuk a sorozatozni kezdő kábel adókat, kiváltképp, ha ennyire igényesen teszik ezt. A pilot igazolta az elvárásaimat, nagyon jó átjött a 60-as évek hangulata és a karaktereket is gyorsan megkedveltem. Többet most nem is írok róla, hamarosan majd jelentkezem egy évad kritikával, amint befejeztem az első évadot. Pilot értékelése: 9/10