A poszt eredeti írásának időpontja: 2009.01.03. 18:55

Már az első évad után is féltettem Dex-et, hogy nem sikerül majd ugyanazt a szintet hoznia, mint korábban, végül ez a félelmem akkor alaptalannak bizonyult. A harmadik évad esetében viszont nem, a kép alatt folytatom, már spoilerekkel is.

Új showrunner-rel vágtak neki az évadnak és azért észrevehetőek voltak kisebb-nagyobb koncepcióváltozások. A karakterábrázolás eddig is erős volt, de most még az eddigieknél is jobban elmerültünk Dex lelkében. Nem is volt baj, sőt mondhatni örömmel fogadtam ezt, annyira nem hiányoltam a szinte minden részre egy új préda elvét. A probléma nem is az arányváltozásokkal, hanem azzal volt, hogy az évad két főügye számomra nem hozott kellő feszültséget és a kibontásuk is elég so-so-ra sikerült.

Mint ötlet, remek volt behozni egy tanítványt, de véleményem szerint sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle. Jimmy Smits remekül alakította a "kissé" zakkant államügyészt, Dex-el közös jeleneteikre általában nem is lehetett panasz, de kicsit feszesebbre kellett volna húzniuk a mester és tanítvány sztorit. Persze, kellett a felvezetés, de legalább 1-2 résszel több kellett volna kettejük harcának kibontására. Azonban, amíg kettejük párharca mindenképp hozott pár emlékezetes jelenetet, addig a skinner ügy kapcsán alig beszélhetünk erről. Hiába mondta Dex évadzáró részben a nicaraguai arcnak, hogy tudja nem a pénzért ölt, a skinner motivációi így is súlytalanok voltak, a karakter pedig nagyon papírszagúra sikerült. A nyúzó után való nyomozás is lehetett volna érdekfeszítőbb.

Térjünk rá Dex-re és az évadban bekövetkezett jellemváltozásaira. Nagy lépéseket tett  most is, sőt talán a legtöbbet az eddigi szezonok közül. Végre, mégha csak rövid időre is, de szert tett egy igazi barátra és bizony most már nem csak álcaként használja a családot, hanem, igen kimondhatjuk már valamiféle szeretet is érez irántuk. A baba új helyzetet teremtett, és szépen végigvezették, ahogy Dex fokozatosan kezdte elfogadni, majd később örülni neki.

A zárójelenet is ezt példázta és ismét sikerült egy remek véget keríteni az évadnak, ahogy ez jellemző volt a korábbiakban is. Persze azért voltak kisebb átvezetések a következő évadba, így Deb valószínűleg rájön, ki is volt Dexter édesanyja, és ebből következhet a többi lépcsőfok is, aztán ott van még a baba is, milyen jó kis belső monológokat halhatunk mad Dextertől ez ügyben. Utóbbi az évad egyik nagy erőssége volt egyébként most is, száraz, de egészen remek humora van kedvenc sorozatgyilkosunknak. Visszatérve még egy pillanatra a befejezésre, most már a harmadik éve óta tapasztaljuk, hogy egy olyan belső monológgal búcsúzik Dex, mely tuladjonképpen summázata az abban az évadban bekövetkezett jellemváltozásainak. Örülök, hogy megtartották e jó szokásukat a showrunner váltás ellenére is.

Azért a többi karakterről is röviden, hiszen bármennyire is Dex a központi figura, a többiek is sokat hozzátesznek a sorozat hangulatához. Debnek választania kellett a nyomozói jelvény vs. magánélet között, végül mindkettő öszejött neki. Dex-el való kapcsolata is új szintre lépett, bár itt még jóval nagyobb változások is lehetnek/lesznek majd. Anton behozatal pedig jó ötlet volt, remélem marad a negyedik etapra is.

A belső ügyosztály nyomozása nagyon elsikkadt a végére, kíváncsi vagyok, hogy előveszik-e ezt még. Mintha csak időkitöltésre használták volna, persze az is lehet, hogy majd visszatérnek rá, hiszen Quinn-ről is elég keveset tudtunk meg és ez lehetőséget adna a karakter kibontására is. Masuka most is nagy arc volt, na jó talán egy részben bevágta a morcit és komoly lett, de még akkor is csak röhögtünk rajta. Angel barátunknak pedig végre összejött (úgy tűnik amúgy, hogy Masuka-nak is WTF), míg Laguerta csak szenvedett ebben az évadban.

Végig élveztem ezt az évadot is, - talán csak a sorozat leggyengébb része, a 3x06 volt ez alól kivétel - a jellemábrázolás nagyrészt remek volt, viszont a sok lehetőségeket magában hordozó tanítvány-szál nem volt az igazi (skinner-ügy pedig no comment), túl hosszúra nyúlt az előkészítő fázis és az első és második évadot végig jellemző feszültség is csak részben volt jelen. Nálam egyértelműen gyengébb évadot hoztak most, ezzel együtt a pontszámból is látszik, még mindig minőségi sorozatról van szó, a saját szintjéhez mérten volt kevesebb ezúttal.

3. évad értékelése: 7/10