Elérkeztünk a tizedik heti power ranking-hez, mely a március 7-e és március 13-a között bemutatott sorozatokat veszi szemügyre, természetesen ezúttal is szubjektív szempontok alapján összeállított lista segítségével. Újdonság, hogy mostantól mindegyik sorozatnál fellelhető egy idézet, melynél az adott epizód legmeghatározóbb/viccesebb mondatát, vagy éppen párbeszédét próbálom kiválasztani.

Úgy tűnik Graham Yost és az írógárda nem csak, hogy ismeri a lassú víz partot mos közmondást, de tisztában vannak azzal is, hogy miképpen lehet ezt a gyakorlatba átültetni. Az évad elején alig láttuk Boyd-ot, majd részről-részre nagyobb teret kapott és fokozatosan ismertük meg az önmagával küszködő karaktert, míg az ötödik epizódban már ő került a középpontba. Kíváncsi voltam, hogy Yost-ék mit kezdenek majd a Walton Goggins által bravúrosan alakított figurával a második évadban, az eddig eltelt idő alapján teljes mértékben elégedettek lehetünk, egy kliséket nélkülöző, kiismerhetetlen, a nézőben ambivalens érzéseket kiváltó karaktert sikerült megalkotniuk. Boyd történetszála mellett Raylan-ről is szót kell ejtenünk, nagyon szépen fűzték tovább a főszálat és a sorozattól már megszokott módon a rossz fiúk jellemábrázolására is odafigyeltek.

Boyd: You wanna make a living in this business, you gotta know your ABCs. Always Be Cool.

Most már egyértelműen állíthatjuk, a Southland kinőtte magát. Szó se róla, az NBC-n eltöltött rövid időszakában is számos egyedi, a többi nyomozós sorozattól elütő jelleggel bírt, de az írók még nem voltak képesek kihozni a benne rejlő potenciált. Ez végül a harmadik évad során jött ki, a pozitívumok, mint például a rendőri munka életszerű, hiteles bemutatása, illetve az ugyanezen jelzővel illethető bűnesetek megmaradtak, de mellette a korábbinál jóval markánsabb jellemábrázolást kaptunk. Az évadzáróban sikerült elvarrni a legfőbb történetszálakat, valamint erőteljes jelenetekben sem volt hiány (lásd a lenti idézetet) és ami örömömre szolgált, mindezt cliffhanger nélkül sikerült elérni.

Sammy: Nate Moretta... The last thing you hear, before you die.

A helyezést tekintve ugyan két helyet visszaesett a Raising Hope, de ez csak és kizárólag az erős vetélytársaknak köszönhető, a The Cultish Personality címre hallgató epizód ugyanis legalább annyira emlékezetesre sikerült, mint a pletykálkodós Snip Snip. Greg Garcia ismét egy eddig még nem látott rokon behozatala mellett döntött, ezúttal Burt testvérét ismerhettük meg, akit a nagyszerű J. K Simmons formált meg. Egyedi családi kapcsolatok, a poligámiát előtérbe helyező szekta, egy remekül megírt és előadott dalocska, Burt katasztrofális ötlete és természetesen remek poénok jellemezték a múlt heti részt. A februári visszatérése óta egészen kiváló formát mutat a sorozat.

Bruce: When you find him, beat him black and blue.
rendőr: I'd love to, but with the internet and phone cameras, the fun's over.

Mit ne mondjak ez váratlan volt... az első húsz perc alapján még csak nem is sejthettük, hogy hova fog kilyukadni a történet. A kilencedik részben a Gallagher gyerekek találkoztak az édesanyjukkal, ami egyben a sorozat eddigi legerőteljesebb pillanatait hozta el nekünk. A kisebbek, Debbie és Carl reakcióit hitelesen mutatták be, de Fiona és Lip hozzáállása szintén teljesen érthető volt ebben a helyzetben. Közben néhány egyéb történetszálban, mint Debbie nyomozása Steve iránt, vagy Ian és Lip magánéleti problémái is továbbléptünk.

Deb: Fiona takes care of everyone, but no one takes care of Fiona.

Ed Romeo továbbra is a középpontban, a Lights Out pedig ezúttal is a power ranking élmezőnyében. Bizony, van összefüggés a kettő között, az Eamonn Walker által nagyszerűen alakított bokszedző behozatala okos döntésnek bizonyult, neki köszönhetően jóval dinamikusabb részeket kapunk, ami nem is az eseményekben, sokkal inkább a szereplők közötti interakciókban érhető tetten. Mindenesetre a rész végi cliffhanger kapcsán vegyes érzéseim vannak, de a következő részig mindenképp kivárok a konkrét véleménynyilvánítással.

Ed: You are so full of shit, Johnny.

Három történetszál, melyből a kínai negyedben való nyomozás közepesen érdekes, míg a rendőrfőnök magánéleti szála rosszul kivitelezett volt, de szerencsére a beépített zsarunk sztorija kifejezetten jól sikerült. Egy átlagos nyomozós sorozat esetében ez még egészen jó aránynak számítana, de a The Chicago Code-nál más mércével mérünk, így ez inkább a csalódás kategóriájába tartozik. Ebből azonban nem kell messzemenő következtetéseket levonnunk, hiszen a nagyszerű első három epizódot két, közepesnél valamivel jobb rész követte és biztos vagyok abban, hogy maradt muníciója a későbbiekre is Shawn Ryan-nek és a csapatának.

Jarek: Of course, an undercover guy never gets a second off.
One slip up could mean his life.

A cím már sokat elárul, Malory nyereségvágy, valamint a be nem teljesült színészi karrierje miatt megengedi Rona 'awesome' Thorne színésznőnek, hogy közelről figyelje a kémügynökség munkáját. Természetesen Lana és Archer presztízskérdést csinál abból, hogy a szőkeséget melyikük vegye szárnya alá, a rész legjobb pillanatai az ő viaskodásukból, valamint a színésznő kissé egyedi stílusából adódott.

Archer: I would have qualified... if I made it to the thing.
Lana: If your aunt has balls, she'd be your uncle.

A power ranking-ben ezúttal két animációs sorozat is helyet kapott és ha csak hajszállal is, de a Family Guy lemaradt a világ legegoistább kémével szemben. Ezzel együtt nem lehetett panaszunk a múlt heti epizódra, melyben két nagyobb történetszál kapott helyet. Meg szereptévesztése, valamint Stewie gonosz énjével vívott harca is számos poént rejtett magában, talán nem is baj, hogy ezúttal Peter egy kicsit a háttérbe szorult.

Bonnie: I need these voiceover checks to support my gambling addiction.

Jól ráéreztek az írók arra, hogy itt az ideje egy kicsit megállni és úgymond összegezni a történéseket a bírósági tárgyalás előtt. Hank most a felnőttebbik énjét vette elő és úgy tűnik, hogy a jobb pillanataiban ő is kezdi átérezni a helyzet súlyosságát. Mindeközben Runkle az ingatlanügynökével jön össze, aki, ahogy azt a sorozat esetében már megszoktuk nem egyszerű eset, ő konkrétan a szerepjátékok megszállottja. Korrekt részt kaptunk, a Becca-hoz kapcsolódó sztori ugyan most sem nyerte el a tetszésemet, de ez a karakter és a 'színésznővel' szembeni ellenérzéseim miatt alakult így.

Hank: Get a load of black Jesus, he turn water in whiskey too?

Lassan a feledés homályába vesznek, azok a tavaly év végi kijelentések, mely szerint az eddigi legjobb évadát futja a Fringe. A januári visszatérést követően egyre több olyan résszel találkozunk, amelynek a végén csalódottan kell megállapítanunk, hogy rossz irányba halad a sorozat. Sajnálatos módon a múlt heti epizód epizód beleillik ebbe a sormintába, a jóindulattal is csak épphogy közepesnek nevezhető heti ügy mellett a főszállal is elégedetlen voltam. A Fringe-nek korábban már többször elnéztünk néhány a természet törvényeinek ellentmondó áltudományos dolgot, de azért van egy határ. A soul magnet esetében már az ötlet is nevetségesnek hatott, a kivitelezés pedig...

Walter: When your mother and I were courting, we used to take long walks in the park. But, I can see for your generation, a drive to a warehouse can be just as enchanting.