1. Hannibal (1x01 - Apéritif)
Új listavezetőt avatunk a héten, és esküszöm, nem csak azért, mert nem szeretném Hannibal Lecter tányérján végezni. Bryan Fuller új sorozata jött, látott és győzött, s tette ezt úgy, hogy csömöröm van a sorozatgyilkosokból. Idejét sem tudom, mikor láttam utoljára ilyen magabiztos pilotot, de gyanítom, egészen az Awake-ig kellene visszamenni, addig az Awake-ig, aminek a pilotját szintén David Slade rendezte. Az elegáns kompozíciók, sötét rémálmok és ötletes vizuális effektek azonnal megteremtették a nyomasztó alaphangulatot, és az új arcok sem vallanak szégyent a jól ismert szerepekben, a nagyobb nevek árnyékában. Ha tartani tudja a szintet, nem kizárt, hogy még a tavaszi erős mezőnyben is dobogón tud maradni... bár a közeljövőt nézve, számos trónkövetelővel kell majd megküzdenie.

2. Justified (4x13 - Ghosts)
Trónfosztás, méghozzá pont a sorozat eddigi legjobb évadjának fináléjánál? Ebből is látszik, hogy senki sem szent és sérthetetlen, és aki a csúcsra tör, annak a csúfos bukással is számolnia kell. (A "Ghosts" minden, csak nem csúfos bukás, de így lesz jó a párhuzam.) Boyd Crowder ezt a saját bőrén tapasztalhatta meg, hiszen a sors fintorából éppen akkor ér el mindent, amire valaha vágyott, amikor a győzelem okafogyottá válik. Raylan szerencsésebb: elkapja a szökevényt, megszabadul a családját fenyegető gengsztertől, megkapja az előléptetést és a fizetésemelést, de legalább annyira egyedül marad apja szellemével, mint nemezise a meseszép hátsó kerttel. Örökké a bűnözőket és a törvény emberét elválasztó vékony határon fog egyensúlyozni, és - ahogy a limuzinos eset példázza - ez a vonal egyre halványodik.

3. Top of the Lake (1x04)
Nehéz hétről hétre újat mondani egy olyan sorozatról, ahol az egyes epizódok önmagukban vajmi kevéssé állnak meg, igazából egyben van értelme beszélni róluk; és ugyan úgy tűnhet, fel-alá szánkázik a listán, valójában egyenletes minőséget produkál. Az e heti epizód (tökéletesen véletlenszerű) kezdő- és végpontja viszont pont egy viszonylag kerek sztorit fogott közre, melyben a Robin Griffin múltjában eltemetett, elfojtott titkok bukkantak felszínre, megrázó erővel - Elisabeth Moss lehengerlő, borítékolhatja az Emmy-díját. Tui eltűnésének rejtélye eközben egyszerre tisztul és bonyolódik - hogy mást ne mondjak, a rendőrfőnök figurája cseppet sem bizalomgerjesztő árnyalatokkal színeződött a héten.

4. Community (4x08 - Herstory of Dance)
Ezt nevezem meglepetésszerű visszatérésnek! Két héttel (és egy résszel) azután, hogy elkaszáltam a sorozatot, nemhogy a rovatba, de a lista negyedik helyére visszaküzdötte magát a nagy túlélő. Nem mondom, hogy ebben ne lett volna hatalmas szerepe Brie Larson vendégszereplésének, akibe még a United States of Tarában zúgtam bele végzetesen, de az egész epizód a régi szép időket idézte - vicces volt, szívmelengető, optimista, a popkulturális utalások természetesnek hatottak, nem kellett feszengenem egy béna szóviccen sem. Most mégis muszáj lesz kitartanom az évad végéig? Community, ezt jól elbrittáztad!

5. Spartacus: War of the Damned (3x09 - The Dead and the Dying)
Volt már bronzérmes is idén a Starz sorozata, és lesz még egy utolsó lehetősége arra, hogy a sorozatfináléval feljebb tornássza magát, egy ugyancsak sűrű héten. De hát a szabadságukért és életükért harcoló rabszolgasereg előtt nem ismeretlen a túlerő fogalma, és ha valaki képes méltón helytállni, az utolsó csepp vérig küzdeni, az Spartacus, Gannicus és a többi gladiátor. Az írók megtalálták a módját, hogy a tragikus, hősies vereség előtt (upsz, spoiler!) megajándékozzák a felkelőket még egy utolsó elégtétellel, és a rögtönzött viadal keretei között felidézzék a sorozat fénykorát, a ludusi időszakot, az arénabeli küzdelmeket - most jöttem rá, mennyire hiányoztak a gladiátorharcok. Spartacus halotti máglyánál elmondott gyászbeszéde, magasztos, az elbukottakra emlékező, feltüzelő szavai pedig felkészítenek a mindent elsöprő, döntő ütközetre.

Távirati stílusban: Erősödik a mezőny, remek sorozatok kötöttek ki a futottak még kategóriában. Itt van mindjárt a múlt heti harmadik helyezett, a Southland ezúttal egy átvezető epizóddal rukkolt elő, a végjáték felé tologatták a figurákat a sakktáblán - Sherman akkora szarba keverte magát, amiből nehéz lesz sértetlenül kimászni. Hosszabb szünet után visszatért a Parks and Recreation, Ben-központú történettel, ami nem csak azért örömteli, mert szeretjük Adam Scottot, hanem mert egyre inkább úgy érzem, hogy az egy-két fő komikus jellemvonásra leszűkült szereplők közül belőle lehet még a legtöbbet kiaknázni, és mert a tudatmódosítók hatása alatt/idegességében hadováló Ben megunhatatlan. Az Orphan Black második részére belerázódtam a sztoriba, élvezet nézni, ahogyan Sarah ötpercenként próbál kikerülni a slamasztikákból, új információk alapján keresi a kiutat - látni, ahogy dolgoznak a fogaskerekek, és emiatt a főhős is talpraesettnek tűnik. Az is tetszik, hogy még mindig nem derült fény a fő rejtélyre. A Trónok harca harmadik évadjának premierje egyórás játékideje ellenére egy helyben topogott, pedig 2-3 főszereplőt ki is hagytak belőle, néhány új konfliktus - például Királyvárban - viszont kimondottan ígéretes, és a látványra továbbra sem lehet panaszunk. Archer-rajongók, nem kell megijedni: a duplarészes finálé első része csak azért maradt ki a szórásból, mert egyben fogom megnézni a kettőt.

A hét karaktere:

Britta Perry kész katasztrófa. A legrosszabb. Az anti Midász király. Az emberek AT&T-je. Aki a macskáját a feminista példaképéről nevezi el, és még így is rosszul mondja a nevét. Britta ugyanakkor örök optimista, a végsőkig kitart a balfogásai mellett, és bármilyen bosszantó tud lenni, naiv, csökönyös tenni akarásával néha még a megátalkodottan cinikus Jeff Winger szívét is meglágyítja. Amíg megint tönkre nem tesz valamit. De addig is, megérdemli, hogy egy estére boldog legyen - és a hét karaktere.

A hét idézete:

For Crixus! Split heavens with the sound of his name! Let it carry to Crassus and Pompey as distant thunder promising storm and blood! All those who are able shall make final stand against Rome. And this I promise you. We will live free... or join our brothers in death! (Spartacus: War of the Damned 3x09 - Spartacus)