A blog állandó olvasói számára bizonyára nem okoz meglepetést, ha azt mondom, hogy a CBS nem éppen a szívem csücske, a rendkívül konzervatív csatorna ritkán kockázat és az ötlettelen, lapos, de sajnos ezzel együtt kifejezetten sikeres proceduraljai miatt régóta ellenszenvesek számomra. A The Good Wife miatt azonban az utóbbi időben hajlandó vagyok nekik sok mindent elnézni, Robert és Michelle King jogi drámája ugyanis a minőséget tekintve kiemelkedik a CBS sorozatai közül, sőt az eddigi két szezonja alapján rászolgált a legjobb országos csatornán futó drámasorozat címre is. Azt, hogy mivel érdemelte ezt ki és hogyan kezdődött a harmadik évad, a kép alatt, spoilerek társaságában fejtem ki.

Amennyiben meghalljuk a The Good Wife alapsztoriját - a kétgyermekes anyuka, Alicia Florrick államügyész férje börtönbe kerülése miatt kénytelen visszamenni az ügyvédi pályára, valamint, hogy általában egy rész egy eset sémára épül a sorozat, azt is gondolhatnánk, hogy egy tipikus CBS drámáról van szó. Ez azonban csak a látszat, a kiváló írógárdának köszönhetően egy országos szinten meglepően intelligens alkotást kapunk, melyben idővel egyre több és egyre erősebb átívelő szálat hoztak be, mindezt komplex, gyorsan megkedvelhető karakterek tolmácsolásában, az összképet pedig érdekesen felépített ügyek teszik még színesebbé.

Most viszont térjünk rá a harmadik évad nyitóepizódjára, mely a korábbi szokásokkal ellentétben nem kedden, hanem a CBS által kijelölt új időpontban, vasárnap került bemutatásra. A heti ügy középpontjában először egy muszlim-zsidó egyetemi verekedés áll, majd az államügyészi hivatal ravasz húzásának köszönhetően nem sokkal később már gyilkosság lesz a vád. Mindez azonban ezúttal csak mellékzönge volt, sokkal érdekesebbek voltak a karakterek közötti interakciók, főként az Alicia és Will közötti viszony ábrázolása. 

King-ék nagyon helyesen úgy döntöttek, hogy nem ugranak egyből a mélyvízbe, a stílusos belépőt követően megpróbáltak minket bizonytalanságban hagyni és több, mint fél órának kellett eltelnie ahhoz, hogy együtt láthassuk őket. Megérte a várakozást, már csak azért is, hogy ismét bizonyítást nyerjen, nem feltétlenül kell ahhoz kivillanó cici, hogy egy sorozatban érzéki, hiteles szexjelenetet láthassunk. Will-éknek azonban titokban kell tartaniuk a kapcsolatukat, ráadásul a munkahelyi légkört az Alicia és Kalinda közötti ellentét is rontja. Ki kell még emelnünk Eli barátunkat, akinek a vallása és munkája között kell határvonalat meghúznia, de az államügyészi hivatalhoz köthető történések is végig lekötötték a figyelmemet, Peter hatalomátvételével komoly potenciált látok ebben a történetszálban.

Az alakítások ismét elsőrangúak voltak, a friss Emmy-díjas Julianna Margulies mellett Josh Charles és Alan Cumming is dicséretet érdemel. Az évadnyitó hozta az előzetes várakozásaimat, az írók szépen, erőlködés nélkül továbbfűzték a a második évad végén megkezdett szálakat, viszont az is látszik, hogy még nem játszották ki az összes kártyájukat. A nézettség kapcsán már nem tudok ilyen pozitívan nyilatkozni, az össznézettséggel ugyan továbbra sincs gond (10.66 millió), de a 2.2-es demó sajnos kevés és ezáltal veszélyben van a sorozat. Ha ez állandósulna, netalántán csökkenne, akkor csak abban bízhatnánk, hogy a CBS a kritikai hozsanna és a díjátadókon való sikeres szereplése miatt talán presztízsből megtartja.

Értékelés: