Poszt írásának eredeti időpontja: 2007.10.25.

Tegnap fejeztem be a Star Trek Enterprise-t, és ennek valamint minden idők egyik legjobb sci-fijének tiszteletére megemlékezek a sorozatokról és bízok benne, hogy eljön az idő, amikor egy új ST sorozatnak örülhetünk majd. A Gene Roddenberry által megalkotott Star Trek világával az eredeti Kirk féle sorozat kapcsán ismerkedtem meg. A TOS természetesen mai szemmel nézve eleve nem nyújthat akkora élményt mint saját korában, de mindig jó rá visszagondolni nosztalgiából és egy-két részt megnézni.

Bár láttam jó pár részt a Next Generation-ból is, de igazán a Voyager miatt lett nagy kedvencem a Star Trek. Azóta mindegyik filmet megnéztem,  amiben először a Kirk-féle legénység majd az őt váltó következő generáció Picard-al, Deta-val, ... és a többiekkel szerepelt.

Mi az ami az egyik legjobb (csak a BSG előzi meg nálam) sci-fi sorozattá teszi? - Az öt sorozat és a 10 film, egy kiváló egységet alkot, a ST világa kiválóan van megszerkesztve, egy egységes, kerek egésznek érezzük. Megvannak azok az állandó jellemzői, amik utánozhatatlanná teszik: a föderáció alapszabályai, filozófiai vagy morális kérdések, új világok felfedezése - az emberiség jövőjének egy több mint pozitív, de ezzel együtt hihető de méginkább remélhető utópiája. 

Visszatérve a sorozatokra, A Next Generation nagy népszerűségre tett szert a rajongók körében. Mint már mondtam én is szerettem, de igazán a moziflmek voltak azok, amelyekben a Picard-féle legénység a szívemhez nőtt. A Voyager a kedvenc ST sorozatom. Hozzáteszem nem sokban marad el tőle a DS9 és az Enterprise sem.

A Voyager alapszituációja, hogy egy anomáliának köszönhetően a delta kvadránsban ragadnak, több millió fényévre az általuk ismert tarotománytól. Egyetlen föderációs hajóként kell több mint 7 évig életben maradni, szövetségeket kötni, a föderáció alapelveihez ragaszkodni vagy azt egy kicsit átalakítani a szükség kedvéért, harcolni a legfontosabb cél érdekében, hazajutni. A legjobb legénység itt jött össze, a holografikus doktor nagy kedvencem, az első női kapitány a sorozatok világában több mint meggyőző, Hetes-őt ki ne ismerné, aztán Tom Paris, Tuvok,  vagy éppen Chakotey is remek karakter.

Számos új ellenség tűnt fel, természetesen a borg-ot kell elsőként kiemelni, de a 8472-es faj vagy a haroginok és még számos faj volt, amelyek közel jutottak a csillaghajó megsemmisítéséhez. Mint az első sorozat vagy a Next Generation esetében tulajdonképpen itt is új fajokkal ismerkedünk meg, egy teljesen új világgal, bár a Deep Space 9 kapcsán is beszélhetünk erről. A DS9 egy időben játszódik a Voyager-rel, mely egy eleinte még jelentéktelennek tűnő űrállomáson játszódik, de amikor kiderül, hogy egy stabil féregjárat van a közelében, ami átjáró a gamma kvadránshoz, akkor a rendszer talán legfontosabb helyévé teszi.

Olyan fajok, mint a bajoriak vagy a ferengik is középpontba kerülnek akikről eddig kevesebbet hallhattunk a sorozatokban (szerepeltek ugyan, de itt jóval nagyobb jelentőségük van). Itt sem panaszkodhatunk a legénység összetételére, a karizmatikus, fekete kapitány Sisco, a jó fej egyik kedvenc karakter doktor, a kiismerhetetlen kardassziai barátja Garak, az alakváltó Odo, akinek a gamma kvadránsban lévő fajával konfliktus majd háború alakul ki és Odo-nak döntenie kell..., Worf, akit a Next Generation-ból már ismerünk, később kapcsolódott a sorozathoz, és a többiek(nem sorolok fel mindenkit, mert még hosszabra nyúlna a bejegyzés).

A sorozat legjobb részei a Domínium ellen vívott háborúhoz kapcsolódnak, az azt megelőző történések és a háború lefolyása. Mindenképpen ki kell emelni a remek karakterizációt is, ebből a szempontból talán a legerősebb ST sorozattal van dolgunk. Ami nem igazán nyerte el a tetszésemet az a túlságosan is erőltetett vallási szál volt. Ezzel együtt is egy egészen kiváló széria a DS9, mely szorosan a Voyager mögött van a kedvenc ST sorozataim listájában.

A legújabb sorozat(ami a ST világot tekintve a legkorábban játszódik), és úgy tűnik, hogy jó ideig az utolsó is, a Star Trek: Enterprise. Hogy őszinte legyek, nehéz volt a legénységet megszoknom, és még most is azt kell, hogy mondjam, bármelyik sorozatot nézzük is, mindegyik felülmúlja ebben az Enterprise-ot. Persze azért nagyon komoly panaszra itt sem lehet okunk. Archer kapitány, valahogy így képzelte el az ember az első Enterprise kapitányt és a Föderáció egyik nagy letéteményesét.

Nagyon megkedveltem sőt talán a kedvenc karakterem lett Trip parancsnok, a főgépész, a vulkáni T-Pol aki Hetes-hez fogható tulajdonságokkal bír, a doki, aki mindegyik ST sorozatban jól lett eltalálva, és of course Porthos. Sajnos Mayweather vagy Reed, illetve Hoshi karakterei lehettek volna jobbak is, voltak jó pillanataik, de összeségében sablonosak maradtak, pedig Reed-nél láthatóan igyekeztek a készítők, de nem jártak komoly sikerrel. 

Az első évad így visszanézve valóban alapozásnak tűnik. Már a második évadban is észrevehető a felerősödés, ami végül harmadikban csúcsosodnak ki, a Xindi konfliktusban, hihetetlen tempó, kiváló részek egymás után, végig tele feszültséggel. A negyedik is jól sikerült, mégha nem is érte el az ezt megelőző szintjét, itt blokkokban próbálkoztak, 3-4 rész egyben alkotott egy story-t. 

Érdekes, hogy ebben a sorozatban van a legtöbb idő utazással, vagy idő anomáliával kacsplatos történet, így szerették volna a készítők a prequel csapdáját kikerülni - részben siekrült is, bár volt egy-két olyan időutazásos sztori, ami már nem kellett volna és sok volt. A végkifejlet: a lezárás ami a Voyager kapcsán egy kis űrt hagyott mag után, itt is megvolt: Trip halála felesleges volt, főként annak fényében, hogy T'Pol-lal való kapcsolatukat jó ideie alapozták már a készítők, valamint meghallgattam volna a föderációs beszédet is, és hát az sem volt egy nagy ötlet, hogy tulajdonképpen Ryker a holo fedélzeten nézte vissza a történéseket. De legalább az utolsó képsorok és a zene kárpótolt valamelyest.