Top 10 - legjobb tévés gonosztevő
Kivételesen nem a szokásos vasárnapi időpontban, hanem a hét első napján érkezik a Gaines kollégával közösen összeállított toplista. Az eltelt egy hónap során az általunk legjobbnak vélt cliffhangereket, a legemlékezetesebb Game of Thrones jeleneteket, az underrated sorozatoket, valamint a bottle epizódokat rangsoroltuk és egyúttal próbáltuk őket minél alaposabban bemutatni. Aki esetleg bármelyikről is lemaradt volna, az oldalsávban látható top 10-es emblémára kattintva pótolhatja a lemaradását.
Mivel eddig sorozatok, egyes epizódok, illetve jelenetek kerültek terítékre, itt volt az ideje annak, hogy egy karakterekre fókuszáló listát hozzunk össze, a döntésünk pedig a legjobb/legemlékezetesebb tévés gonosztevőkre esett. A nagy merítési lehetőség miatt ezúttal sem volt könnyű dolgunk, ezért a be nem jutott karaktereket a bejegyzés végén, a honorable mentions résznél tüntettük fel.
10. The Silence (Doctor Who)
A Doktor főellenségei közül sokan évtizedekre tekintenek vissza, Steven Moffat egyik legújabb agyszüleményének, a hatodik évad dupla premierjében bemutatkozó Silence-nek mégis sikerült túlszárnyalnia őket (igen, még a Weeping Angelst is). A Földet megszálló idegen fajban minden megvan, amitől feláll a tarkónkon a szőr, görcsbe rándul a gyomrunk, és összehúzzuk magunkat a székben: két és fél méteres magasságukkal az emberek fölé tornyosulnak, gigantikus, száj nélküli gyurmaűrlény-fejük Munch híres festményét, a nyugtalanító Sikolyt idézi, a fekete, gyűrött - jelen esetben nedvesen csillogó - öltöny-nyakkendő kombó frászkeltő hatása pedig Joss Whedon "Gentlemen"-jei és a Dark City óta bizonyított. És ha ez még nem lenne elég, a Silence-t azonnal elfelejtjük, amint levesszük róla a tekintetünket. Vagyis bármikor ott lehetnek a közvetlen közelünkben, és még csak nem is tudunk róluk.
9. Arthur Mitchell (John Lithgow; Dexter)
Abban, hogy a sorozat eddigi öt évada közül a negyedik sikerült a legemlékezetesebbre, hatalmas szerepe volt a Dexter akkori ellenfelét megszemélyesítő Arthur Mitchell-nek. Okosan, részről-részre bontották ki a John Lithgow által alakított karaktert, mi pedig egyre több mindent tudtunk meg a 30 éve ügyködő sorozatgyilkosról. Először az általa elkövetett gyilkosságokkal szembesülhettünk, majd láthattuk a másik arcát is, mint férj és családapa, gyermekkori traumájának ismerté válását követően pedig a beteges rituáléja is 'értelmet nyert'. Az írók emellett szépen felépítették a Dexter-rel való konfrontációját és még a végjátékban is tudtak meglepetést okozni. A jól megírt karakter azonban önmagában nem lett volna elég, hatalmas dicséret illeti John Lithgow-t, aki kiválóan formálta meg a torz, de egyúttal rendkívül összetett személyiségű figurát.
8. Nina Myers (Sarah Clarke; 24)
A 24 számtalan emlékezetes gonosztevővel ajándékozott meg minket, évadonként kaptunk legalább két főellenséget, akik ellen szurkolni lehetett Jack Bauernek. Volt tehát választék bőven, de végül Jack egykori jobbkeze, bizalmasa, szeretője és legjobb barátja, Nina Myers harcolta ki a helyet a listán. Neki köszönhetjük az első évad végi, tabudöntögető fordulatot, amely bebetonozta, hogy a 24-ben (szinte) senki nincs biztonságban, onnantól pedig, hogy kimutatta a foga fehérjét, Nina Jack Bauer legnagyobb ősellenségévé vált, időről időre felbukkanva, és megkeserítve a CTU-ügynök életét. Az írók soha nem tudták igazán hihetően megindokolni, miért vált barátból ellenséggé, de ha ezt félretesszük, egy kifejezetten izgalmas, ravasz, megbízhatatlan és halálosan veszélyes negatív karaktere volt a sorozatnak.
7. Ben Linus (Michael Emerson; Lost) és Gaius Baltar (James Callis; Battlestar Galactica)
A holtverseny elsősorban annak köszönhető, hogy egyikük sem a szó szoros értelemben vett negatív karakter, mindkettejüknél találunk pozitív jellemvonásokat és inkább az események szerencsétlen alakulása, valamint a méretes egójuk miatt kerültek nem kívánatos helyzetekbe. A Lost második évadának közepén feltűnő Ben Linus-t rendkívül nehéz volt kiismerni, az embereket kiválóan manipuláló figura mindenkit, így akár a lányát is felhasználta saját céljainak elérése érdekében. Ennek ellenére, többek között a szereplő múltját bemutató flashbackeknek köszönhetően a nézők többsége megkedvelte a karaktert, akit az egyedi hanghordozással bíró Michael Emerson alakításában ismerhettünk meg.
Több milliárd ember, majdnem egy egész civilizáció haláláért felelős, nagyzási mániában szenved és még az elmeállapota is megkérdőjelezhető, első ránézésre így lehetne jellemezni Gaius Baltar-t. A Battlestar Galactica egyik legizgalmasabb karakteréről van szó, a szegény sorból kitörő, brilliáns elmével megáldott tudós tisztában van a szörnyű tragédiában játszott szerepével, de nárcisztikus jelleme miatt szinte mindig kibújik a felelősség alól. Tisztában vagyunk a hibáival, de a nagyszerű jellemábrázolásnak köszönhetően egy összetett, komplex figurát kapunk, akit egyszerre gyűlölünk és szeretünk... emlékezzünk csak a bírósági tárgyalására, minden bizonnyal nem csak bennem keringtek ambivalens érzések a döntéshozatalt követően. A James Callis által kiválóan megformált Baltar hosszú, göröngyös utat járt be, a "You know, I know about farming" mondata pedig tökéletes betetőzése volt a karakter életútjának.
6. Gatehouse (Stephen Rea; The Shadow Line)
Egy kifinomult, azt is mondhatnám, hogy elegáns stílussal bíró karakter, aki már az első jelenete során a frászt hozta az emberre. Gatehouse olyan, mintha a legkiválóbb sakkjátékosok egyike lenne, mindent pontosan eltervez és szinte tökéletes precizitással kivitelezi, azzal a különbséggel, hogy az ő játékában a bábuk embereket jelölnek és a lépései megfélemlítéssel, valamint hidegvérű gyilkosságokkal érnek fel. A The Shadow Line az elmúlt évek egyik legerősebb brit drámája, számos kiválóan megírt karakterrel, de a Stephen Rea karizmatikus alakításában megjelenő Gatehouse még ebből az elsőrangú gárdából is kiemelkedett. A titokzatos, irányítási kényszerrel megáldott figurát mindössze hat epizódban láthattuk, de a rövid játékidő ellenére nagyon mély benyomás tett ránk.
5. George Hearst (Gerald McReany; Deadwood)
A Deadwood egy teljes évadot szentelt annak, hogy felvezesse a nagyhatalmú iparmágnás, George Hearst karakterét. Be kell vallanom, amikor a sokat emlegetett Hearst végre személyesen is megjelent a városban, elsőre csalódást okozott. Ettől az öregúrtól reszketne minden halandó a Vadnyugaton? A harmadik évadban ehhez képest egy olyan figura bontakozott ki előttünk, hogy egyetlen pillantásától vacogni kezdtek a fogaim, és elhittem, hogy még Al Swearangennek vagy Cy Tollivernek is inába száll előtte a bátorsága. George Hearst (Gerald McRaney szenzációs alakításában) egy igazi szociopata, akinek egy emberélet nem jelent többet egy lecsapott szúnyogénál, aki bárkin és bármin átgázol a céljai érdekében, mert mindenki felett állónak, érinthetetlennek hiszi magát. És végül ő lovagolhat el győztesen a naplementébe, komor bizonyságát adva, hogy hiába fogunk egy nálunk nagyobb, könyörtelen külső hatalom ellen, van, hogy tehetetlenek vagyunk vele szemben.
4. Gustavo "Gus" Fring (Giancarlo Esposito; Breaking Bad)
Gus Fring egy gyorsétterem tulajdonosa Albuquerque városában, a külső szemlélő számára egyszerű, tisztességes embernek tűnik. A valóságban azonban Új-Mexikó állam egyik legbefolyásosabb drogkereskedőjéről van szó, aki tökéletes fedősztorit talált ki magának és csak néhány beavatott ismeri a valódi 'foglalkozását'. A Breaking Bad alkotója, Vince Gilligan egy nagyszerű karakterrel gazdagította sorozatának amúgy is elsőrangú szereplőgárdáját, míg a Gus-t alakító Giancarlo Esposito számomra az elmúlt évek egyik legnagyobb felfedezettje lett. Egy rendkívül nyugodt személyt formál meg, akit szinte lehetetlen kihozni a sodrából, de a döntéshozatalkor egy pillanatra sem habozik, az üzlet mindennél előrébb való mentalitása miatt nem érdeklik az emberi tényezők, csak a kitűzött cél elérése számít. Gus nem az az típusú ember, aki a külső megjelenésével, vagy esetleg fenyegetőzéssel kelt benned félelmet... sokkal inkább a minden helyzetben megmutatkozó higgadtsága, precizitása és az ezekkel együtt járó bármikor 'eldobhatlak', ha nincs szükségem rád/keresztbe tettél nekem gondolkodása (lásd a negyedik évad nyitó epizódját) miatt nem szeretnénk egy légtérben tartózkodni vele.
3. Arvin Sloane (Ron Rifkin; Alias)
Az SD-6 egykori vezetője kapcsán szintén elmondható, hogy nem az akinek első ránézésre tűnik, sőt az Alias öt évada alatt többször is sikerült megvezetnie a nézőket. Ron Rifkin egy számító, az önös érdekeit mindig előtérbe helyező karaktert alakított, aki megszállottja lett Rambaldi találmányainak és próféciáinak. A történet során számos fordulatot kaptunk Sloane kapcsán, de emellett nagy hangsúlyt kapott a családi szál is, amivel sokkal emberibbé tudták őt tenni. Utóbbinak köszönhetően vált igazán összetett karakterré, akit jogosan gyűlölhettünk a tettei miatt, de családtagjainak tragikus sorsa egyúttal sajnálkozásra is késztetett bennünket. Végül elérte a célját, de mindezért borzalmas árat kellett fizetnie, akár lányára Nadia-ra, akár az ő (örök) életére gondolunk.
2. Vern Schillinger (J. K. Simmons; Oz)
Az HBO első saját készítésű drámasorozata a címe ellenére nem Dorothy és Toto kalandjait meséli el új szemszögből, hacsak a sárga út nem egy szuperbiztos, nehézfiúkkal teli börtönbe vezet: az Oz modern, ultraerőszakos szappanoperájában dél-amerikai ültetvényesek és hősszerelmesek vívódása helyett elvetemült gyilkosok és pszichopaták próbálták válogatott eszközökkel lemészárolni egymást a rácsok mögött. A szereplők 90 százaléka ennélfogva velejéig romlott, simán ki lehetne hozni belőlük egy külön top 10-et. Vern Schillinger azonban mindenkin túltesz, és nagy valószínűséggel a listánk legerőszakosabb szereplője. A kegyetlen, szadista, homofób neonáci élvezettel okozott fájdalmat rabtársainak - kiváltképp Tobias Beechernek, akivel a néző az első résztől azonosulni tudott: a sorozat egyik ikonikus jelenetében például egy horogkeresztet égetett a fenekébe -, J. K. Simmons alakítása pedig úgy volt hátborzongató, hogy közben némi humort is belecsempészett a visszataszító karakterbe.
1. Justin testvér (Clancy Brown; Carnivále)
Kezdetben meghasonlott, önmagával viaskodó, a gonoszt és erkölcstelenséget kipurgálni vágyó lelkész; a végén maga a megtestesült Sátán: Justin testvér toronymagasan a legfélelmetesebb tévés gonosztevő. A kisvárosi metodista lelkész természetfeletti képességei felfedezésével - puszta akaraterővel képes manipulálni másokat -, látomásai nyomán válik egy mitikus, ősidők óta zajló harc negatív pólusává, és az első évad végével teljesen átadja magát a sötét oldalnak; a kívülállók szemében fanatikus, karizmatikus vallási vezető zárt ajtók mögött szadista, perverz, testvérével bizarr, vérfertőzéshez közeli kapcsolatban álló férfivá változik át. Clancy Brownnak már egy klasszikus mozifilmes rosszfiút is köszönhetünk, de a mennydörgő hangú, vészjósló Justin testvér talán még a Kurgánt is elbizonytalanítaná, amint arról az epikus, eget és földet megrázó, végső összecsapás is tanúskodik.
Honorable mentions: Truxton Spangler (Rubicon), Eugene Tooms (X-akták), Faris al Farik (Sleeper Cell), Lex Luthor (Smallville), Mags Bennet (Justified), Stringer Bell (The Wire), Bob (Twin peaks)