Life - 2. évad:

Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire odaleszek majd egy nyomozós sorozatért. De a Life megmutatta, hogy miként lehet belevinni pluszokat ebbe a már sok esetben csak kliséket tartalmazó műfajba. Nagyon jól megírt és eljátszott karakterek és a közöttük lévő remek interakció volt a kulcs, persze számos egyéb összetevő volt még. A zene, amelyet szinte mindig a megfelelő időben "nyomtak be", az operatőri munka, okosan csöpögtetett átívelő szál, és érdekes nyomozások.

Visszatérve a karakterekhez, ez adta a sava-borsát a sorozatnak, és nem csak a Crews-Reese páros, hanem Charlie, Tidwell és a többiek is. Ahogy azt a címben is írtam, egy ment, egy maradt, és bizony a Life az, amelyik végül kaszát kapott, Sajnos a nézettség alapján jogos, a minősége alapján aligha, kár, hogy az utóbbi csak ritkán esetben mérvadó. Mindenesetre a finálénak köszönhetően mégsem siratom annyira a sorozatot, hiszen egy remek, lezárásnak is beillő véget kaptunk. 8/10

Chuck - 2. évad:

Az egész évad egyenletes teljesítményt hozott, és ugyan az utolsó részekre még az átlagosnál is jobban felpörgött a sorozat, egyáltalán nem érzem úgy, hogy muszáj lenne tartaniuk annak a pár résznek a tempóját. Mint, ahogy az előbb is írtam, ha egy „átlagos” Chuck részt megnéz az ember, melyben tegyük fel keveset foglalkoznak az átívelő szállal, akkor is jól mulatunk rajta.

A sorozat sorsa sokáig a levegőben lógott, míg végül megkönnyebbülten sóhajthattunk fel, megkapta a harmadik évados berendelést. Mindenesetre feladták maguknak a leckét az évadzáróban Schwartzék, de nem féltem őket. Garantáltan könnyed, laza, tökéletes kikapcsolódást fog nyújtani az a 13 rész is, és kis (valójában, igencsak nagy) szerencsével talán nem érnek véget akkor sem Chuck „Carmichael” Bartowski kalandjai. 8/10