Részemről ennyi volt. Ugyan egy, az ötödik évadában járó sorozatot fájó lelőni, de a Weeds sajnos már nem hasonlít önmagára, számomra pedig unalomba fulladt. Kohan-ék már nem tudtak olyan történetszállal előállni, mely igazán lekötötte volna a figyelmemet.

Nancy szenvedését már rossz volt nézni, és itt nem az empátia hiányáról van szó, a karakter lassan antipatikussá vált, és ez a folyamat már a legutóbbi évadban megkezdődött. A sorozatot tavaly is életben tartó Andy, Doug páros sem az igazi már, talán a Botwin gyerekek azok, akiknek olykor egy-egy érdekesebb jelenetet köszönhetünk. Celia pedig... fájóan nem tudtak mit kezdeni a karakterével, már tavaly ki kellett volna írni a sorozatból. A régi karakterek elfáradtak, az újak behozatala pedig nem hozta meg azt a fellendülést, ami esetleg még pár részig a sorozat mellett tartott volna.

(Celia tekintete mindent elárul, ez bizony unalomba fulladt)

A Weeds jól példázza a Showtime jelenlegi helyzetét is. Mintha a megelégedettséget látnám mindkét esetben, sikeresek vagyunk, nem merünk kockáztatni és az ő álláspontjuk szerint ez nem is szükséges. Kitérve egy kicsit a csatornára: a Brotherhood-nak nem rendelték be a záró, negyedik évadát, így az egyik legminőségibb sorozatuk köszönt le. A Weeds már csak halvány lenyomata önmagának, a Californication nézős, egyfajta kellemes limonádéként tekintek rá. Igazából a még mindig kiváló Dexter és a Tudors minősége tartja szinten a csatornát.

Az utóbbi két évben mindösszesen két új sorozatot rendeltek be, ráadásul a a United States of Tara, valamint a Nurse Jackie sem bizonyult (számomra legalábbis) igazán jó választásnak. A Tolan és Matthew Perry-féle The End of Steve, vagy a Tim Robbins által jegyzett, a gyógyszeripar visszáságairól szóló Possible Side Effects (Ellen Burstyn-nel és Josh Lucas-sal) jóval ígéretesebbnek tűnt, azonban a Showtime nem kért belőlük. Ugyan egy kicsit elkanyarodtam az eredeti témától, de ahogy pár sorral feljebb írtam, látok némi párhuzamot a Weeds és a csatorna helyzete között.

Botwin-ék története dramedy-nek indult, és elsősorban a vígjátéki elemek kaptak nagyobb hangsúlyt. Ez már tavaly megfordulni látszott, a dráma került előtérbe és idén még inkább erősödött ez a vonal. Talán még el is fogadtam volna ezt a helyzetet, ha nem lenne ennyire súlytalan a drámai rész, a "nevetős" pedig ennyire halovány korábbi önmagához képest.

Értékelés: