Csak ülök és nézek ki a fejemből... egyszerűen letaglózó volt a Breaking Bad most vasárnapi epizódja, újabb szintre emelve ezzel az eddig is nagyszerűen teljesítő harmadik évadot. A 3x07-es One Minute persze csak (ideiglenes) betetőzése volt az aprólákosan felépített történetszálaknak, mely egyben Aaron Paul (Jesse) és Dean Norris (Hank) jutalomjátékára is lehetőséget adott. A kép után már spoilerek társaságában folytatom.

A kezdés nem okozott meglepetést, legalábbis abban az értelemben, hogy már hozzászoktunk a Breaking Bad által prezentált lenyűgöző cold openeknek. Nem mintha különösebb magyarázatra szolgált volna az ikrek motivációja, de a flashback-nek azért így is volt szerepe, egyrészt kicsit közelebb hozták hozzánk a két karaktert, másrészt a rész végi történéseknek köszönhetően a keretes szerkezet egyik fontos eleme lett.

Erre már láttunk példát az idei évadban, emlékezzünk csak a két résszel ezelőtti Mas-re, amiben először a múltba révedtünk és az RV beszerzését mutatták be, majd 45 perc múlva már azt láttuk, hogy kedvenc DEA-s ügynökünk miként kapcsolja össze az autóhoz és egyben meth laborhoz kapcsolódó szálakat. Térjünk vissza azonban a mostani epizódhoz, melyben a főcím után Hank-et láthattuk, amint éppen Jesse-n vezeti le a frusztrációját. Az igazi "bűnös" természetesen Walt, de ismételten csak más itta meg a levét az ő átgondolatlan akciójának.

Mikor utóbbi a kórházban meglátogatja az agyonvert Jesse-t, már tudjuk, nem elsősorban a lelkiismerete, sokkal inkább a várható következmények miatt aggódik. Aaron Paul monológját, melyben a bosszúról beszélt, döbbenten hallgattam, azonban mintegy 20 perccel később még ezt is képes volt felülmúlni. A Walt-nak címzett, 'te vagy az oka minden bajomnak' kirohanásra gondolok, Paul ez alatt nyújtott alakítására nehéz szavakat találni. A régi csapat ugyan végül összeállt a rész végén, de a Breaking Bad képes volt ezt, több hasonló fordulatot meghúzó társával ellentétben mindennemű erőltetettség nélkül, hitelesen végrehajtani.

Ahogy a bevezetőben említettem Jesse mellett Hank volt az, akinek köszönhetően sokáig emlékezetes marad az epizód. Marie és Hank párbeszédét, azon belül is a beállításokat, a dialógokat, és mindenekelőtt a két színész, Dean Norris és Betsy Brandt játékát kikerekedett szemekkel néztem végig, döbbenetes erejű jelenetnek lehettünk szemtanúi. Ismételten elő kell hozakodnom a Breaking Bad aprólákos és egyben rendkívül tudatos felépítésével, Vince Gilligan-ék nagyon szépen mutatták be nekünk korábban a Hank-ben lejátszódó folyamatokat, melyet Hank feleségének szóló őszinte vallomásával megfelelő pillanatban zártak le.

Az utolsó néhány perc pedig feltette az i-re a pontot, az ikrek leszámolásánál ritkán látható, mesteri feszültségkeltésnek lehettünk szemtanúi. Egyúttal sokadszorra csodálhattuk meg a sorozat képi világát, egy egyszerű, csupán Új-Mexikó egét bemutató képsorral is lenyűgőznek minket, de szinte minden egyes jelenetbe sikerül belecsempészniük valami egyedi és mindenekelőtt rendkívül igényes megoldást. A gyönyörű fényképezés mellett a nagyszerű vágómunkát is ki kell még emelnünk.

A One Minute kapcsán a korábban már kitárgyalt színészek, valamint a showrunner Vince Gilligan mellett emeljük ki az epizód forgatókönyvét jegyző, Breaking Bad újonc Thomas Schnauz-t (immáron a sokadik egykori X-Aktás kollégát hozta a produkcióhoz Gilligan), valamint a rendező Michelle MacLaren-t is. Az évad felénél tartunk és az eddigiek alapján minden esély megvan arra, hogy akár a tavalyi, egészen kiváló szezont is felülmúljuk majd.

Értékelés: