Rengeteget halljuk manapság a limitált sorozat kifejezést, melynek értelmezése kapcsán számos egymásnak ellentmondó vélemény lát napvilágot. Az írás célja, hogy tisztázza a fogalom kapcsán felmerülő félreértéseket és közelebbről megvizsgálja a csatornák által divatba hozott jelenséget, többek között fényt derítsen arra, hogy miért is terjedt el ennyire napjainkban. Nézzük először, hogy milyen definíciót tudunk hozzá társítani: az esetek többségében átívelő történetszállal operáló, az évad végére lezárt sztorival rendelkező alkotásokról van szó, melyek a megszokotthoz képest kevesebb résszel bírnak. Ez utóbbi az országos mezőnyre igaz, ahol a limitált szériák általában 13–16 epizód/évados berendelést kapnak.

Fontos kiemelni, hogy nem minisorozatokról beszélünk, hiszen siker esetén garantáltnak vehetik a folytatást. Az utóbbi időben az országos csatornák kínálatából limitált sorozat jelzővel illették az Under the Dome, a Hostages, a Betrayal, a Once Upon a Time in Wonderland című alkotásokat, a közeljövőben pedig a 24: Live Another Day, a Wayward Pines, a Broadchurch amerikai változata, a Dracula, a Crisis, a Resurrection, valamint számos 2013/14-re készülő projekt, mint például a hangzatos című World War III, a Plymouth, illetve a Notre Dame-i toronyőr újragondolása is ebbe a kategóriába tartozik.

A kábeles mezőnyben leginkább az FX próbálkozik limitált sorozatokkal, az ő esetükben ez évadonként új történetet és szereplőket (részben legalábbis) jelent, ahogy azt az American Horror Story kapcsán már megtapasztaltuk, illetve a Fargo esetében - amennyiben sikeres lesz, látni fogjuk. Ugyanez a felállás az HBO-tól januárban érkező True Detective esetében is, a Matthew McConaughey és Woody Harrelson főszereplésével forgatott nyolc részes első évadnak lezárt sztorija lesz, a következőnek pedig új stábbal és történettel áll(hat)nak majd neki. A TNT a Frank Farabont nevével fémjelzett Mob City-t reklámozza limitáltként, míg az FX-re készülő The Strain-re a kiterjesztett limitált sorozat jelzőt használta John Landgraf elnök, Guillermo Del Toro vámpírsorozata a sorozatberendelést követően 39 és 65 epizód, vagyis 3-5 évad közötti közötti élettartamra számíthat.

A felsorolás alapján kijelenthető, hogy egy új trend kialakulásáról beszélhetünk, viszont a kérdésre, miszerint mi az oka a limitált sorozatok váratlan előretörésének, még nem adtunk választ. A kábelcsatornákat vizsgálva viszonylag egyszerű a dolgunk, náluk ez elsősorban antológia jelleget jelent, a networkök esetében azonban jóval összetettebb a képlet.

Az országos mezőny szereplői egyre irigyebbek a kábelesek eredményeire, melyek immáron nem csak a minőséget, hanem a nézettséget tekintve is kezdik felülmúlni őket. Előbbiek a ’jótól sosem szégyen lopni’ örökbecsűt felhasználva úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak rövidebb évadokkal operálni, elkerülve így az esetleges üresjáratokat és a nézőket megosztó filler epizódokat. A network tévék fejeseinek ugyanis az a téveszméjük, hogy az erős átívelő szállal bíró sorozataikat a nézők azért hagyják ott egy idő után, mert attól tartanak, hogy nem kapnak lezárást. A limitált sorozatok esetében a csatornák mindig kiemelik, hogy a fontos történetszálakat elvarrják, majd siker esetén folytatják a sorozatot, míg az esetleges bukást könnyebben tudják magyarázni, ilyenkor az ’amúgy is csak egy szezonra’ terveztünk átlátszó indokot hozzák fel, bízván abban, hogy kisebb lesz a presztízsveszteségük.

Nem utolsó szempont az sem, hogy olyan projekteket is be tudnak vállalni, melyekre korábban azt mondták, hogy ugyan remek alapötlettel bírnak, de hosszútávon könnyen elhasalhat, vagyis nem látják a jövőképét. A limitált sorozatok képbe kerülésével valamivel bátrabbak lehetnek az országos tévék, a rövidebb évad miatt több high concept ötletre mondhatnak igent. Már csak azért is fontos számukra, hogy ne ragaszkodjanak a megszokott 22-24 részes szezonokhoz, mert így sikerülhet megnyerni olyan mozis színészeket, mint Kevin Bacon, aki csak úgy volt hajlandó elvállalni a The Following-ot, hogy a Fox-tól ígéretet kapott a 15 részes évadokra. Hasonló okok (legalábbis fontos szerepet játszott a döntésükben) miatt mondott igent a kisképernyős felkérésre Diane Lane, Toni Collette, Matt Dillon, Kiefer Sutherland, vagy a már korábban említett McConaughey - Harrelson kettős.

Végül elérkeztünk a limitált sorozatok elterjedésének legfontosabb okához, ami természetesen nem más, mint a piszkos anyagiak. Az országos csatornák kezdik belátni, hogy a nem is oly távoli jövőben elavulttá válik a tradicionális szindikátusi sugárzás rendszere, nem a 4-5 éves sorozatok eladása lesz az elsődleges céljuk, a nézők a friss, gyorsan elérhető tartalomra vágynak, melyeket könnyű darálni. Mindez a Netflix, Amazon Prime és a többi stream szolgáltató elterjedésével és hirtelen jött népszerűségével magyarázható, akiknek előfizetői között a high concept sorozatok a legnépszerűbbek.

A televíziózási szokásokkal egyetemben a csatornák és stúdiók gondolkodásmódja is megváltozik, már nem a 80-100 rész és ezzel a szindikátusi sugárzás elérésének lehetősége jelenti majd a prioritást. Az SVOD (Subscription Video on Demand) szolgáltatóknak köszönhetően a stúdióknak nem kell több évet várniuk a befektetésük megtérülésére, a Netflix és társai komoly pénzeket fizetnek az egyes sorozatévadokért az első szezon végén, sőt adott esetben már a bemutató előtt is. Utóbbira példa az Under the Dome, a CBS Studious fél évvel a sorozat premierje előtt kötött szerződést az Amazonnal, melynek értelmében az Amazon Prime előfizetői a bemutatót követően négy nappal megnézhették az adott epizódot, mindezért pedig 750.000 dollárt fizettek epizódonként a stúdiónak.

Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy már egy évad legyártása komoly pénzeket hozhat a gyártóknak, most viszont ha átívelő sorozatod van, mely részben lezárt történettel rendelkezik, megnőnek az esélyeid a gyors értékesítésre. Eddig szinte csak a procedurális sorozatok esetében lehetett bízni a szindikátusi bevételekben, a megváltozott piaci lehetőségek következtében azonban jelentős átalakuláson megy keresztül a televíziózás ezen szegmense. A teljes kép kedvéért azt is hozzá kell tenni, hogy az eddig debütáló limitált sorozatok közül több is gyorsan elvérzett, de minden bizonnyal ez nem fogja kedvét szegni a csatornáknak és a stúdióknak, akik a kevesebb kockázat, gyors nyereség címszó miatt a továbbiakban is erőltetni fogják őket.