Friday Night Lights: egy csapat, egy város és egy álom - 3. fejezet

Tavaly év végén kezdtem bele egy három részes cikksorozatba, mely a Friday Night Lights létrejöttének útját kíséri végig. Elsőként H. G. Bissinger nagy port kavart Friday Night Lights: A Town, A Team, and a Dream című könyvét vettem górcső alá, majd a belőle készült 2004-es film került terítékre. Jókora szünettel ugyan, de végre a harmadik fejezetre is sor kerül, melyben a sorozat születését mutatom be.

Bissinger rendkívül aprólékosan tárta fel a texasi kisváros, Odessa szociográfiai viszonyait, több esetben is igencsak kényes témákat feszegetve. A filmadaptáció csak részben tudta ezeket visszaadni, melyet maga a rendező Peter Berg is elismert. Több interjúban utalt arra, hogy szeretne még részletesebb képet festeni a könyvben bemutatott társadalmi kérdésekről. Két évnek kellett eltelnie mire Berg-nek sikerült megvalósítania tervét, az általa rendezett pilot ugyanis elnyerte az NBC tetszését és sorozatberendelést kapott. A Friday Night Lights a pávás csatornán 2006 októberében mutatkozott be.

A sorozat helyszínéül nem a könyvben bemutatott Odessa-t választották, mely érthető is, hiszen könyve megírását követően Bissinger-t nem szívesen látott személlyé nyilvánították és valószínűleg a tévés produkció iránt is igencsak komoly ellenszenvvel viseltettek volna. A forgatás Austin-ban zajlott, a futball jelenetek nagy részét pedig a Pfulgerville középiskola stadiumában vették fel. Az ottani focicsapat a Panthers nevet viselte, melyet Berg-ék is átvettek, ráadásul a csapat meze is nagyban hasonlít a sorozatban látottakra (néhány mérkőzésük jelenetét is is belecsempészték). A fikciós városnév kiötlését követően pedig összeállt a Dillon Panthers név.

Berg több karaktert is élő minta alapján "alkotott" meg, végigjárta a helyi középiskolákat és felhasználta ottani tapasztalatait. Sőt, a pilotban látott Jason Street sérülését is a valóság ihlette, sajnos, teszem hozzá... Berg is ott volt azon a 2003-as mérkőzésen, melyen a San Antoino Madison középiskola játékosa, David Edwards egy ütközés során szenvedett súlyos gerincsérülést.

A stábtagok közül eddig leginkább Peter Berg nevét említettem, aki ahogy már az eddigiekből kiderült, kulcsszereplő volt a sorozat létrejöttében. Mivel Bissinger unokatestvére volt, így igencsak elhivatott volt az adaptációkat illetően, legyen az film, vagy éppen sorozat. Mint, producer, azóta is a sorozat mellett van, de a "napi" munkában már nem vesz részt. Ez érthető is, hiszen eléggé efoglalt, már 2006-ot megelőzően is ismert  rendezőnek számított, azóta pedig még inkább beindult a szekere. Mindenesetre a 4x01-et állítólag ismét ő rendezi, és azt se felejtsük el, hogy színészként is szerepelt már a sorozatban (nem újdonság számára - Chicago Hope-ban játszott évekig.)

A showrunner Jason Katims lett, már akkor tudtuk, hogy valószínűleg nem tesznek rossz lóra, hiszen a Roswell-el már bizonyította tehetségét. Fontosságát pedig mi sem jelzi jobban, hogy mikor a második évad elején az NBC átküldte a vergődő Bionic Woman-hez, távollétében az FNL addigi leggyengébb részeit produkálta. Szerencsénkre a Bionic Woman kaszát kapott (nem Katims miatt, szarból azért ő sem tud várat építeni...), így visszatért a szezon közepén és sikeresen gatyába is rázta a dolgokat. Az első évados magas színvonal tehát visszatért, és a harmadik évadban végig töretlen maradt. Idén az FNL mellett a Parenthood showrunneri munkálatait is ellátja, annak midseason-re való áttolása miatt valószínűleg kellő időt tud szánni a "párducokra" is.

A producerek közül fontos kiemelnünk Brain Grazer-t, az állandó írók közül pedig Katims-en kívül Liz Heldens-t, David Hudgins-t, valamint Kerry Ehrin-t is. Egy igencsak fontos stábtagról azonban még nem szóltam, ő pedig nem más, mint Jeffrey Reiner. Ő rendezte közel az epizódók felét és igen nagy szerepe van a sorozat már számtalan alkalommal dicsért képi világának kialakításában.

Berg-el együtt ők a kiötlői annak, hogy a jelenetek során a színészeknek lehetőségük van improvizálásra. Egyrészt bármikor megállíthatnak egy jelenetet, ha közben úgy érzik, hogy az általuk eljátszott karakter másként reágálna az adott szituációban, másrészt ott helyben, úgymond azonnal is eltérhetnek a szövegüktől. Ráadásul miközben a kamerával követik őket, igencsak sok teret biztosítanak a színészeknek, jóval szabadabban mozoghatnak, úgymond ezen a téren sincs megkötve a kezük. A jelenetek előtt nem próbálnak, három kamera és indulhat is a felvétel.

A színészek imádják ezt a módszert, az edzőt alakító Kyle Chandler is többször méltatta, sőt pályafutása legnagyobb élményének nevezte. Kollégái is hasonlóképpen nyilatkoztak, így a fiatalabb színészek közül például Zach Gilford, vagy Taylor Kitsch is említette, hogy színészként, többek között ennek a módszernek is köszönhetően rengeteget fejlődött.

Bár a szakma egyöntetűen dicsérte, A Friday Night Lights végig hányattatott sorsú volt, már a pilottól kezdődően gyenge nézettséggel futott, és a 22 részes első évadot követően igencsak kétes volt, hogy kap-e megújítást. Talán az előbb említett kritkai hozsanna, valamint az NBC nem éppen fényes helyzetének köszönhetően végül berendelték a második évadot. A sztrájk azonban közbe szólt, így csak 15 rész készülhetett el, és ismételten aggódhatttunk a sorozatért.

Szóba került a CW, valamint a TNT is is, mint lehetséges csatornák, melyek szívesen átvennék a sorozatot. Szerencsénkre végül egy műholdas szolgáltatóval a Direct TV-vel egyeztek meg. A költségeken megosztoztak és a sorozat a képernyőn maradhatott. Ősszel a Direct TV-n, míg a midseason-ben az NBC vetítette le. Míg előbbi elégedett volt a nézettséggel, a pávás csatornán igen gyenge eredményeket produkáltak (mindkét esetben a csatornához viszonyítva), így sokan nem fogadtak volna egy negyedik évadra. Azonban a nagy túlélő FNL-et most sem lehetett leírni, egyszerre két évadra szóló berendelést kapott. A negyedik etap október 28-án érkezik a Direct TV-re, míg az NBC jövő nyáron adja majd le.