A tavalyi upfronts során többször is kelletlen szavakkal illettem a CW-t, egyrészt a Body Politic ignorálása miatt, másrészt a berendelt sorozataik többsége számomra már a leírás alapján érdektelennek tűnt - ezt bizonyította a későbbi, végigszenvedett pilotok utáni kasza is... Egyetlen újoncukban láttam lehetőséget, a régi WB-s sorozatok szellemét megidéző Parental Discretion Advised-ben, mely a többszöri változtatást követően végül Life Unexpected címen mutatkozott be a midseason-ban.

Történetünk szerint az árvaházakban és nevelőszülőknél nevelkedett Lux hamarosan betölti a 16-ot, mely arra is feljogosítja, hogy önállósítsa magát és hivatalosan nagykorú legyen. Természetesen az utóbbihoz szükség van engedélyre is, így kénytelen felkeresni biológiai szüleit. Csupán egy aláírásra van szüksége, de a találkozás nem várt fordulatokat eredményez számukra. A történet halad a maga útján, komolyabb meglepetéseket nem tartalmaz (sajnos a két szülő újabb elhibázott kalandját is lehetett sejteni), de nincs is rá szükség. Egyszerű, kliséket sem nélkülöző emberi dráma, mely azonban egyedi hangulatának és a szerethető karaktereinek köszönhetően remekül működik.

Lux karakterét pillanatok alatt sikerült megkedvelni, amiben az írók mellett az őt alakító Brittany Robertson-nak is nagy szerepe van. Remekül egyensúlyoz az éles eszű, magának való, valamint a törékeny, 'valahova tartozni szeretnék' szerep között, és bár a színésznő karakteréhez képest három évvel idősebb, szerencsére ez nem látszik, vagy legalábbis nem annyira nyilvánvaló a különbség. Az anyuka (Cate) szerepében Shiry Appleby-t láthatjuk, akiről még mindig a Roswell-es korszaka jut eszembe - azóta néhány gyengébb film, illetve többek között a Six Degrees és az ER következett. Cate a helyi rádió egyik népszerű műsorvezetője, melyet a lánya is, természetesen semmiről sem tudva több éveken keresztül hallgatott.

Ugyan akár ráaggathatnánk a szirupos, hatásvadász jelzőket is, de olyan életszerűen és hitelesen adták elő - mely egyébként az egész pilotra kivetíthető - hogy elérték vele a céljukat. Appleby az idő múlásával talán még szebb lett, és kétség sem fér ahhoz, hogy Robertson-hoz hasonlóan remek választásnak bizonyult. Utóbbi akkor válik egyértelművé, amikor a pilot végi, feleslegesen behozott kavarásból úgy tudtak kijönni, hogy még mindig kedveltük a karaktert. Kristoffer Polaha (Miss Guided, Mad Men) az apa, (Baze) szerepében tűnik fel, egy léha, saját bárjában élő, magának való fickót alakítva. Lányának feltűnését viszont, az első néhány perc meglepődését követően kifejezetten jól kezeli.

Az írók jól eltalálták az apa karaktert és eddig a Mark Ruffalo hasonmás Polaha is szolid teljesítményt nyújt. Az állandó szereplők közül csak Kerr Smith lóg ki a sorból, sem a karakter, sem Smith teljesítménye nem meggyőző számomra. A kisebb mellékszereplők közül Baze haveri társaságáról kell még szólni, akik egyelőre nem sok vizet zavarnak, valószínűleg a humorforrást fogják majd biztosítani. Összességében egy jól felépített pilotot láthattunk, mely hozta az előzetes várakozásaimat, remélhetőleg ezt az emberközeli drámát és egyedi hangulatot a későbbiekben is képes lesz majd átadni.

Az atmoszféra megteremtésében szerepet játszott az elsőre meglepőnek tűnő helyszínválasztás is - Portland, valamint a jól kiválasztott aláfestő zenék is. Az egy héttel ezelőtti debütálás remekül sikerült, a Life Unexpected kezdése 2.8 millió nézőt érdekelt, 18-49-ben 1.2, míg a csatorna számára legfontosabb célcsoportban, a 18-34 éves nők között is impozáns 2.5-ös ratinget ért el. Végezetül köszönet az AXN-nek, ugyan rajtam kívülálló okból nem sikerült részt vennem a premier előtti vetítésen, de már a gesztus is megtisztelő volt. A pilot alapján az elmondható, hogy minőség tekintetében egyértelműen jó lóra tettek.

Értékelés: