A legelismertebb tévés rendezők
Mozifilmek esetében a rendezőnek van a legnagyobb ráhatása a készülő produkcióra, hatalmas felelősség nyugszik a vállán, míg ezzel szemben a tévé világában jóval kisebb jelentőséggel bírnak. A kis képernyőn a kreatív folyamat elsősorban a showrunner és az írógárda felelőssége, a direktorok legtöbbször tisztes iparosmunkát végeznek.
Nem szabad azonban általánosítanunk, szerencsére akadnak kivételek, akik ki tudják bontakoztatni a tehetségüket és otthagyják a kézjegyüket az adott epizódon. Mindennek természetesen alapfeltétele, hogy a csatorna nagyobb szabadságot adjon a rendezőnek, ezt az utóbbi évek során leginkább kábelen láthattuk. A mostani összeállításban a legelismertebb tévés rendezőket szedtem össze, a tízes listán belül nem tettem sorrendet, a bejutáshoz közel járó direktorok névsorát pedig a honorable mentions részben soroltam fel.
Fontos kiemelni, hogy azon direktorok közül válogattam, akik leginkább csak sorozatokon dolgoznak, míg a neves, több esetben Oscar-jelölt, vagy díjazott filmrendezők tévés munkáiról egy évvel ezelőtt készítettem összeállítást.
Tim Van Patten
A most 52 éves, korábban színészként is dolgozó rendező számára a nagy áttörést a The Sopranos hozta meg, 20 epizódot jegyzett az elmúlt évtized egyik meghatározó sorozatából. Ezt követően az HBO házi rendezője lett, többek között a The Wire, a Sex and the City, a Deadwood és a Rome című sorozatokon dolgozott. Több, mint tíz éve van a fizetős kábelcsatornánál, eddig kivétel nélkül elsőrangú teljesítményt tett le az asztalra, külön kiemelném a második világháborús minisorozat, a The Pacific kilencedik részén (Okinawa) végzett munkáját.
Az HBO vezetői maximálisan megbíznak a képességeiben, ezt jól mutatja, hogy miután a csatorna elégedetlen volt a Thomas McCarthy által rendezett Game of Thrones pilottal, őt kérték fel az újraforgatás levezénylésére. Szinte teljesen új pilot született és Van Patten hozzáértése is kellett ahhoz, hogy az HBO rábólintson a sorozatra, a második epizódot egyébként szintén ő rendezte. Van Patten jelenleg a Boardwalk Empire mellett tevékenykedik - eddig a két évad során hat részt jegyzett, a rendezés mellett produceri státusszal is rendelkezik.
Jack Bender
J.J. Abrams egyik állandó játszópajtásáról van szó, kettejük kapcsolata a Felicity-vel kezdődött, az Alias-szal folytatódott, a tetőpontot pedig a Lost jelentette, utóbbinál Bender 37 epizód alkalmával állt a kamera mögött. Fontosságát és ezzel együtt a szakmai tudását mi sem bizonyítja jobban, hogy az összes évadzárót és a sorozat utolsó epizódját is ő vezényelte le. Érdemes megemlíteni, hogy korábban a The Sopranos és a Carnivále mellett is töltött el egy kis időt. Legutóbb két pilotot rendezett, a Weekends at Bellevue-t végül nem kérte be a Fox, az Alphas-ra viszont rábólintott a Syfy. Úgy tűnik azonban, hogy nem tud hosszútávon elszakadni Abrams-től, a januárban induló Alcatraz egyik producere lesz.
Jeffrey Reiner
Vizualitása és kissé szokatlan, de rendkívül eredményes forgatási metódusa nagyban hozzájárult a Friday Night Lights kritikai sikeréhez. A showrunner Jason Katims mellett ő volt a kiötlője annak a módszernek, miszerint a jelenetek során a színészeknek lehetőségük van improvizálásra. Egyrészt bármikor megállíthatnak egy jelenetet, ha közben úgy érzik, hogy az általuk eljátszott karakter másként reagálna az adott szituációban, másrészt eltérhetnek a szövegüktől. Miközben a kamerával követik őket, igencsak nagy teret biztosítanak a színészeknek, jóval szabadabban mozoghatnak. A jelenetek előtt pedig nem próbálnak, három kamera és indulhat is a felvétel.
A színészek imádták ezt a módszert, Kyle Chandler pályafutása legnagyobb élményének nevezte, elmondása szerint rengeteget fejlődött a forgatások során. Reiner a Friday Night Lights közben levezényelte a Caprica pilotját, majd a Trauma és a The Event mellett dolgozott. Utóbbi két, egyaránt rövid életűnek bizonyuló sorozat esetében szinte csak a rendezői munkát lehetett dicsérni... Legutóbbi munkája a Wonder Woman volt, a pilotot nem kérte be az NBC, aminek kifejezetten örültem, Reiner sokkal többre hivatott ennél.
Michael Nankin
Nem titkoltan a szerző egyik személyes kedvencéről van szó, akinek legjobb rendezései a Battlestar Galactica-hoz, valamint a spinoff Caprica-hoz köthetők. Többek között olyan csodálatos BSG epizódokat köszönhetünk neki, mint a Maelstrom, a Sometimes a Great Notion, vagy éppen a Someone To Watch Over Me. A bevezetőben is említett kreatív szabadság talán nála figyelhető meg a legjobban, tőle idézek:
Kétszer olyan jó filmkészítő vagyok most, mint amikor az első epizódomat elkezdtem a Battlestar Galacticában. Közel húsz éve rendezek sorozatepizódokat, és még soha nem kaptam akkora szabadságot, támogatást és bátorítást a kísérletezésre, mint a BSG-ben. Csak az ilyen szabadság mellett lehet igazán arra törekedni, hogy fejlődjön az ember. A BSG producerei tudják azt, amit annyian elfelejtettek, hogy a film -- még a televízióban is -- egy művészeti forma, és csak egy nyitott és merész környezetben tud kiteljesedni.
A fordítás Freevo érdeme. forrás: Battlestar Galactica Blog
Ed Bianchi
A szakma egyik nagy öregje szép éveket töltött az HBO-nál, ahol az első munkája a The Wire volt. A legtöbbet foglalkoztatott Deadwood rendezőről van szó, ez alapján nem meglepő, hogy később egy másik David Milch sorozaton, a John From Cincinnati-n is dolgozott. Van Patten-nel ellentétben Bianchi más kábelcsatornák felkérésére is szívesen mond igent, ezek közül kiemelkedik a Brotherhood-nál eltöltött ideje, hét epizódot rendezett a Showtime történetének legjobb sorozatából. Meg kell még említeni az FX-es (Damages), TNT-s (Men of a Certain Age), valamint AMC-s (The Killing) munkáit, utóbbit követően pedig visszatért az HBO-hoz (Boardwalk Empire).
David Nutter
Nutter az idei upfronts-ig páratlan szériát tudhatott magáénak, az addig leforgatott 16 pilotjából mindegyiket bekérték sorozatnak. Nézzük a listát: Space: Above and Beyond (1995), Millennium (1996), Sleepwalkers (1997), Roswell (1998), Dark Angel (1999), Smallville (2000), Tarzan (2001), Without a Trace (2002), Dr. Vegas (2003), Jack & Bobby (2004), Supernatural (2005) Traveler (2006), Terminator: The Sarah Connor Chronicles (2007), The Mentalist (2008), Eastwick (2009), Chase (2010).
2011-ben azonban megtört ez az egyedülálló széria, a CBS ugyanis nem rendelte be a Christine Lahti, Eva Amurri, Kyle MacLachlan fémjelezte The Doctor-t. Persze erre lehet mondani, hogy minden nagy sorozat megszakad egyszer és azért a 94% feletti berendelési arány sem mondható éppen rossznak... Nutter természetesen nem csak pilotokat vállal, korábban többek között ER és The Sopranos epizódokon dolgozott, míg az utóbbi időben a The Pacific, az Entourage és a Shameless mellett vállalt rendezői feladatokat.
Michelle MacLaren
A tízes mezőny egyetlen női rendezője. Első munkája az X-Akták volt, majd olyan nem éppen nagy kihívást jelentő produkciók következtek, mint a Without a Trace, a John Doe és a Kyle XY. A nagy áttörést a Breaking Bad hozta meg számára, itt ismét együtt dolgozhatott Vince Gilligan-nel, akit anno az X-Akták forgatásán ismert meg. A kanadai rendezőnő munkájával rendkívül elégedett volt Gilligan, valamint az AMC is, melynek eredményeképp MacLaren a negyedik évad során már produceri státuszt kapott.
Eddig hét epizód fűződik a nevéhez, Adam Bernstein-nel holtversenyben ők rendezték a legtöbb Breaking Bad epizódot. Közülük is kiemelkedik a harmadik évad hetedik része, vagyis a One Minute, mely kapcsán nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi évek egyik legjobb rendezői teljesítménye, de nem sokkal marad el tőle a negyedik évados Salud sem. MacLaren kiválóan ért az akciójelenetek rendezéséhez, de legalább ugyanilyen jó érzéke van a csendes, drámai pillanatokhoz. A Breaking Bad mellett tavaly még jutott ideje egy The Walking Dead epizód levezénylésére is.
Thomas Schlamme
Aaron Sorkin kedvenc rendezője, a walk and talk ("sétálni és beszélni”) filmes technika kitalálója. Utóbbi kapcsán egy rövid fogalommagyarázat: a kamera két vagy több színész mozgását rögzíti, miközben azok beszélnek, mindez pedig általában zsúfolt helyszíneken történik, legyen szó filmes stúdióról, kórházról, vagy éppen magáról a Fehér Házról. A technika egyik nagy előnye, hogy lehetővé teszi a helyszínek közötti váltás folyamatosságát, közben pedig a szereplők cserélődhetnek, így a több főszereplős drámáknál könnyebb követni az eseményeket.
Schlamme a walk and talk módszert először a Sports Night-ban alkalmazta, majd a The West Wing-ben tökéletesítette azt és természetesen Sorkin harmadik sorozatából, a Studio 60 on the Sunset Strip-ből sem maradhatott ki. Schlamme esetében a szerepvállalás nem korlátozódik a rendezésre, producerként is részt vett az egyes sorozatok elkészítésében. Az utóbbi két év során főként pilotokat rendezett, nem meglepő módon mindegyiket berendelték, a Parenthood után a Mr. Sunshine következett, míg a 2011/12-es évadban a Pan Am első epizódját vezényelte le.
Michael Rymer
Pályafutása elején néhány felejthető filmet rendezett (Queen of the Damned), aztán jött Ronald D. Moore Battlestar Galactica-ja és rövid idő alatt az egyik legtöbbre taksált tévés rendező vált belőle. Rymer alakította ki a sorozat realisztikus képi világát, de a vizualitás mellett rendkívül jó érzékkel nyúl a karakterekhez is, és nem elhanyagolható módon a sorozat színészei imádtak vele együtt dolgozni. Többen életük legjobb teljesítményével rukkoltak ki az irányítása alatt, gondoljunk csak Jamie Bamber Crossroads-ban nyújtott lehengerlő teljesítményére.
Rymer jegyzi a legtöbb részt a sorozatból, szám szerint 22-őt, ő hozta tető alá a két részes minisorozatot, majd a tényleges sorozat első epizódja, a Hugo-díjjal kitüntetett 33 következett. Ő rendezte az évadnyitó (kivétel a harmadik etap) és záró epizódokat, de szezon közben is számos fontos rész fűződik a nevéhez. A Battlestar Galactica-t követően a FlashForward és a Persons Unknown következett, a két sorozat minősége ugyan hagyott kívánnivalót maga után, de rendezés szempontjából a Rymer által levezényelt epizódok profi munkának bizonyultak. Legutóbb Ron Moore új projektjén dolgozott, sajnálatos módon azonban az NBC nem kérte be sorozatnak a 17th Precinct-et.
Paris Barclay
Több, mint 100 epizódot rendezett már a pályafutása során, többek között olyan sorozatokon működött közre, mint az NYPD Blue, az ER, a Cold Case, a The West Wing, a Lost, a The Shield, vagy éppen az In Treatment. A kétszeres Emmy-díjas Barclay jelenleg a Sons of Anarchy-n dolgozik, az FX a negyedik évadtól már nem csak rendezőként számít rá, hanem produceri státuszt is adott neki. A nevéhez fűződik a mostani évadnyitó rész, az Out levezénylése, de a sorozat történetének talán legjobb epizódjánál, a második évados Balm-nál is ő állt a kamera mögött.
Honorable Mentions:
- Clark Johnson (The Wire, The Shield, Terriers, Homeland)
- Alan Taylor (Mad Men, The Sopranos, Deadwood, Game of Thrones)
- Alex Graves (Sports Night, The Practice, The West Wing, Fringe)
- Gwyneth Horder-Payton (The Shield, The Walking Dead, Sons of Anarchy)
- Anthony és Joe Russo (Arrested Development, Community)
- James Burrows (Taxi, Cheers, Frasier, Friends)
- Jennifer Kitzinger (Mad Men, Men of a Certain Age, The Killing, Suits)
- Sergio Mimica-Gezzan (Battlestar Galactica, The Pillars of the Earth)
- Agnieszka Holland (Treme, The Wire, Cold Case)
- Daniel Minahan (Six Feet Under, Game of Thrones, True Blood, Deadwood)
- Allan Coulter (Millenium, The Sopranos, Rome, Damages, Rubicon)
- Ernest Dickerson (The Wire, Dexter, The Walking Dead, Treme)