Tegnap twitteren írtam, hogy a legszívesebben négyes holtversenyt hirdetnék, a Sons of Anarchy, a Breaking Bad, valamint a két NBC-s sitcom, a Community és a Parks and Recreation is kiemelkedő epizóddal jelentkezett a múlt hét folyamán. Végül sikerült közöttük sorrendet felállítani, de azt talán mondani sem kell, hogy csupán nüansznyi különbségek döntöttek az egyik sorozat javára, vagy éppen a kárára.

Idén először áll a power rankings élén a Sons of Anarchy, az első hely megszerzéséhez pedig az évad egyik (ezt talán csak az évadnyitó múlta felül) legjobb epizódjára volt szükség. Sutter és az íróstábja remekül keverte a kártyákat, melynek eredményeképp a Juice-féle történetszál váratlan fordulatokat hozott, míg ezzel szemben Clay húzása nem volt annyira meglepő, de bárhogy is alakul a terve, a következményei beláthatatlanok lesznek. Az évad egyik fő pozitívuma, hogy tavallyal ellentétben nagyobb figyelmet/több játékidőt kapnak az egyes klubtagok, ezúttal Juice a már említett kokain lopás, Opie a Lyla-val való megromlott kapcsolata (a tetőn játszódó jelenetért jár a virtuális pacsi Ryan Hurst-nek), míg Tig a váratlanul feltűnt lánya miatt került középpontba. Utóbbihoz kapcsolódik a rész idézete is:

Bobby: Which one? Tig: Crazy one. Jax: Which one? 

A Community ismét egy speciális résszel jelentkezett, az eredmény pedig önmagáért beszél, az évad eddigi részében kissé háttérbe szorult Troy és Abed páros lakásavató bulija rendkívül emlékezetesre sikeredett. Nem nagyon tudok választani kedvenc idősíkot, bármelyik szereplő is ment le a pizzás fiúhoz, a hiánya kihatással volt a többiek viselkedésére és számtalan poént eredményezett. Chris McKenna minden kis részletre odafigyelő szkriptet tett le az asztalra, összességében pedig egy nem mindennapi ötletekkel telerakott, néhol zavarba ejtő, a rekeszizmokra különösen veszélyes epizódot láthattunk. 

Abed: Annie will always be driven, Shirley will always be giving, Pierce will never apologize, Britta's sort of a wildcard from my perspective and Jeff will forever remain a conniving son of a bitch.

Méltó finálét kapott a Breaking Bad zseniális negyedik felvonása, melyről bővebben itt írtam. A kritikát követően Gaines kolléga a sorozat képi világát elemezte ki, ezen a héten pedig még két Breaking Bad bejegyzés következik. Holnap a negyedik évad legemlékezetesebb jeleneteit szedjük össze, majd zárásként egy Vince Gilligan portéval kedveskedünk az olvasóknak. 

Korábban már többször is megjegyeztem, hogy Tom és Ben, a két teljesen ellentétes személyiségű karakter összeengedése kiváló ötletnek bizonyult és ezt a Pawnee Rangers című rész is bizonyította. Ráadásul a csipet csapathoz ezúttal Donna is csatlakozott, a hármas a "Treat Yourself' nap keretén belül próbált meg ellazulni, ami végül egy pityergős Batman-hez, valamint pop-kulturális utalások tömkelegéhez vezetett. A Ron és a Leslie által szervezett táboroztatás szintén emlékezetesre sikerült, talán csak a Jerry és Chris-féle történetszál nem volt annyira erős. Érdekes, hogy a két később érkező közül Ben-re idővel nagyszerűen ráéreztek az írók, viszont a Rob Lowe által alakított karakter még mindig erőltetettnek tűnik számomra. Szerencsére ez nincs komoly kihatással az összképre, a Parks and Recreation egészen kiváló évadot fut eddig, reméljük még sokáig kitart a lendület.

Donna: What is wrong with you today? Did they cancel Game of Thrones?

Féltem a vallási száltól, de egyelőre nagyon okosan kezelik az írók, a Mos Def által megformált Brother Sam behozatala pedig jó döntésnek tűnik, egy érdekes és egyúttal nagy potenciállal rendelkező karakterről van szó. Vele együtt már igencsak impozáns a hatodik évad 'guest star' listája, Edward James Olmos, Colin Hanks mellé a második részben érkezett Mos Def, illetve Molly Parker is. Az epizód egyik központi szála Deb-hez kapcsolódott, aki a hadnagyi kinevezése és a házassági ajánlat miatt rövid időn belül komoly döntéskényszerbe került. Az évadnyitó után szerencsére az írók tudták tartani a szintet, bár hozzáteszem, tavaly az évad második felében kezdődtek a gondok... bízzunk benne, hogy ezúttal nem történik majd formahanyatlás.

A Showtime drámák ezúttal helyet cseréltek, de nem kell aggódni, közöttük is csupán nüansznyi különbségek döntöttek és egyelőre mindkét sorozat jó irányban halad. A Grace címre hallgató rész kapcsán Damian Lewis karizmatikus alakításáról kell megemlékeznem, az írók komoly terhet helyeznek rá, de elsőrangú munkát végez a borzalmas kínokat megélt ex-katona szerepében, aki már-már szimpatikus lenne számunkra, ha nem lenne (egyelőre igencsak megalapozottnak tűnő) kételyünk a hazafias érzelmeit illetően.

A noir-otic comedy visszatéréséről  itt írtam bővebben.

A King házaspár szeret kísérletezni, ez ugyan a CBS íratlan házi szabályának ellentmond, de a nézők szempontjából mindenképp örömteli. Természetesen a tárgyalóteremben zajló ügyek vannak többségben, de az írók már megleptek minket a 12 dühös ember mintájára készülő, esküdtek munkáját bemutató epizóddal, színfalak mögötti csatározásokkal, melyek nem jutottak el a bíróságig, rendőrségen lezajló kihallgatással/ügyfélnek adott tanácsadással és még lehetne sorolni. Ezúttal egy mediátor által vezetett egyezkedést láthattunk, mely leginkább egy póker játszmához hasonlított, a heti ügy mellett pedig King-ék szépen továbbfűzték az évadnyitóban megkezdett szálakat.

Ismét egy jól sikerült, az első évad átlagát felülmúló epizódban lehetett részünk, így nem csoda, hogy örömmel fogadtam a harmadik évados berendelésről szóló hírt. Az Atlantic City-ben zajló 'polgárháború' bemutatását egyelőre csak dicsérni lehet és mivel még csak a kezdetén vagyunk, így joggal reménykedhetünk abban, hogy a színvonal a későbbiekben még nőni is fog. A jellemábrázolás kapcsán szintén pozitívan nyilatkozhatok, Van Alden és Margaret karakterét is jó irányba vitték el az írók.

Nucky: How's Torrio handling the competition?
Capone: We're killing them.

A Suburgatory számomra már soha nem lesz a régi, mindezt pedig Gaines-nek köszönhetem, aki twitteren megosztotta velem a sorozattal kapcsolatos egyik elméletet, miszerint George és Tessa valójában egy pár, csak szex-szerepjátékot játszanak... Na jó, egy kicsit túldramatizáltam, ez mindössze a sorozat első perceire hatott ki, utána minden visszatért a megszokott kerékvágásba. A sitcom egyébként a Revenge-el párban megkapta a teljes évados berendelést, természetesen mindkettőnek örülünk.