Az ABC egy merész ötlettől vezérelve négytagú sitcom-blokkot hozott létre szerdán (plusz Eastwick zárásként), melyet ráadásul kivétel nélkül újonc sorozatok alkotnak. A négyesből három az egykamerások (Modern Family, Cugar Town, Middle), egy pedig a multimakerás (Hank) műfajt gyarapítja. Ahogy az várható volt, utóbbi nem csak nézettségét, de színvonalát tekintve is a leggyengébbnek bizonyult, mindössze öt percet bírtam Kelsey Grammar újabb hamvába holt próbálkozásából. A Modern Family-ről és Cougar Town-ról már esett szó, most nézzük, hogy mit kínál nekünk a Middle.

Egy kissé diszfunkcionális családot ismerhetünk meg, az anyuka (Patricia Heaton - Everybody Loves Raymond) egy autókereskedésben dolgozik, egyre kevesebb sikerrel, egyrészt a három gyerek még akkor is elfoglaltságot ad, amikor a munkahelyén van az ember, másrészt a recesszió sem éppen könnyíti meg a helyzetét. A fater (Neil Flynn - Scrubs) munkáját nehéz lenne körülírni, mindenesetre az már most látszik, hogy a készítők egyértelműen humorforrásként építenek a helyre. Egyébként azt hittem, kicsit elvontabbra veszik a figurát, de végignézve a feleségén és a gyerekeken, talán jobb is ha ő egy kicsit szolidabb lesz. Persze akár az is előfordulhat, hogy ez a későbbiekben változni fog.

A gyerekek közül elsőként a legkisebbet, a "kissé fura" és antiszociálisnak tűnő Brick-et kell kiemelni (Attisuc Shaffer-t), akihez a pilot talán legjobb jelenetei fűződnek. Nővérét Eden Sher alakítja, akit a csaj, akinek semmi sem jön össze leírással tudnánk bemutatni, illetve ott van még az egyelőre kicsit szürke báty, akire természetesen a lázadó szerepet osztották. Karaktere egyébként a hangzatos Axl nevet kapta, illetve ne feledkezzünk el a mellékszerepben feltűnő Chris Kattan-ről sem (SNL). A tinédszer srácot leszámítva - bár még azért őt sem kell temetni, remélhetőleg még bőven lesz idő kibontani a karaktert -, mind a castingot, mind karaktereket tekintve elégedettek lehetünk.

Igazából az idei újoncok küzül nekem ez volt a kakukktojás, a Middle-t kivéve midegyiknél volt egyfajta prekoncepcióm, Hank, Brothers és AoP-hoz inkáb negatívan álltam hozzá, míg a Cougar Town, Modern Family és Community hármas kapcsán több volt a bizakodása okot adó jel. Talán részben ennek is köszönhető, hogy kellemes meglepetést okozott a pilot, ugyan nem voltak harsány poénok, de végig élveztem és egy jó karakterekkel megtűzdelt kellemes nyitórészt kaptam. Jól egyensúlyoztak a kissé elszállt és a valóságosabbnak tűnő helyzetek között, és emellett még a helyszínválasztás is jól sikerült. Kis túlzással egy kis porfészekbe tették őket, Indiana állam egyik kis városkájába. Talán legutób a My Name is Earl esetében láttunk erre példát, és a közeg ott is számos poénra adott lehetőséget (az már más kérdés, hogy az Earl így sem tudott nézős maradni).

Ha a pilot szintjét tudja hozni a későbbiekben is, akkor biztosan maradok. Még néhány szót a nézettségről: ahogy arra számítani lehetett, nem sikerült a Modern Family és a Cougar Town eredményeinek közelébe kerülni, de az legalább pozitívum, hogy a felvezető Hank-re rá tudott pakolni (bár arra nem is volt nehéz) - 8.6 millió néző és 2.5-ös demó. Ez önmagában közepesen gyenge eredmény, ami egy kicsit szebbé teszi, az a már imént említett Hank feletti győzelem, valamint, hogy sávjában sikerült legyűrnie a CBS-es Gary Unmarried-et.

Értékelés:

A SyFy hozzákezdett a Caprica promózásához és ez nekem is alkalmat ad arra, hogy ismét szót ejtsek a sorozatról. Én azok táborát gyarapítom, akik már az elejétől jó ötletnek tartották egy BSG előzménysorozat ötletét, persze elismerve azt is, hogy nincs könnyű helyzetben, hiszen kimondva-kimondatlanul mindőn idők egyik legjobbjához fogják mérni. Ez egyrészt jogos, de természetesen dőreség lenne tőle ugyanazt elvárni, mint a Battlestar Galacticától, egy más közegben és más időben fog játszódni, de minőségben igenis képes lehet ugyanazt a szintet elérni.

Erről már a pilot kapcsán is meggyőződhettünk - itt írtam róla bővebben - ugyanazokat a stílusjegyeket képviseli, mint elődje, a felvetett kérdésekben is bőven találunk hasonlóságokat, de mégis egyedi, mégis más. És igen, ezt vártam a Caprica-tól, egy a BSG jellegzetességeit, hangulatát megtartó spin-offot, mely képes egyedi színt vinni a már ismert? történetbe. Bear McCreary gyönyörű aláfestő zenéjét ismételten csak dicsérni lehetett, ahogy ez igaz Eric Stoltz, Esai Morales, vagy éppen Paula Malcomson játékára is. A pilotban már boncolgattak politikai, vallási, valamint társadalmi kérdésüket, mely hasonlóképp leképzehető a mi világunkra is, igazi kibontásuk pedig ezt követően veszi majd kezdetét.

Talán itt érzem a legkevesebb esélyt arra, hogy csalódás érjen, lehet, hogy ez a már látott pilot, vagy éppen a készítőkbe vetett töretlen bizalmam miatt van, de nagy a bizalmam a sorozat felé. Azt pedig örömmel konstatálhatjuk, hogy a Battlestar Galactica univerzuma nem zárult le március 20-án, ráadásul a Caprica-t megelőzően még a The Plan-t is megkapjuk majd. Igaz, az Olmos által rendezett tv film bemutatóját érthetetlen módon 2010-re tolta ki a SyFy, de az október 27-i DVD megjelenésnek köszönhetően már előbb is láthatjuk. Utóbbi tehát, mely egyébként szintén több, mint ígéretes, már közel van, a Caprica bemutatójára viszont még egy kicsit várnunk kell, január 22-én indul a sorozat.

Csak gyorsan végigfutva a neveken -  producer Peter Berg (FNL), a rendező - producer Jeffrey Reiner (FNL, Caprica) és showrunnerként Dario Scardapane (Faceless). A szereposztásra sem panaszkodhatunk - Cliff Curtis, Anastasia Griffith, Derek Luke, és ehhez még vegyük hozzá a jól sikerült promókat, melynek köszönhetően még a kételkedők jó részét is sikerült megnyerni. Az ősz egyik legígéretesebb újonca volt és a fent említett pozitív tényezők ellenére az egyik legnagyobb csalódást okozta.

Az egyetlen, amit ki tudok emelni a pilotból az Jeffrey Reiner munkája, és csak remélni tudom, hogy a tehetségét nem kell a Traumra-ra pocsékolnia és van/lesz ideje a Friday Night Lights-al is foglalkozni. Sorozatunkban a mentősök vannak a középontban, láthatjuk az első igencsak balul sikerült bevetésüket, valamint azt is, amit már a promóból is sejtettünk, az NBC nem spórolt a zöldhasúval. A pilotban ezen kívül még egy komolyabb baleset szerepel, valószínűleg a San Francisco belvárosában történő robbantás sem lehetett éppen túl olcsó.

Egy pilot célja a figyelemfelkeltés és a néző megragadása, Berg-ék és az NBC is úgy gondolkodott, hogy ez megfelelő mennyiségű robbanószerrel és látvánnyal menni is fog. Oké, ez leköt minket cirka 5-10 percre, de a többiben a karaktereknek kellene eladni a show-t. És ez, amiben kudarcot vallottak. Kapunk egy ön és másokra is veszélyes beképzelt alakot, aki halhatatlannak hiszi magát, egy a fent említett balesettel még mindig küszködő mentőst, akit mivel otthon nem ért meg az asszony, kikezd a betegekkel és egy szöszit, aki még az előbbieket is alulmúja és egy kis szimpátiát sem tud belőlem kiváltani.

A karakterek teát rosszul megírtak, ezenkívül telenyomták felesleges és sablonos párbeszédekkel, valamint gyenge sztorival, így a pilot csak közönyt tudott belőlem kiváltani. Miután megnéztem, semmi utánérzés nem maradt, talán csak egy-két jól sikerült beállítás maradt meg a már dicsért Reiner-nek köszönhetően. Üres és mindemellett lapos a Trauma, és mivel részemről (is) egy várt sorozatról volt szó, igen komoly csalódás is egyben.

Értékelés:

A V-t követően egy másik high concept sorozatról is kellemetlen hírek érkeztek. Az NBC döntése értelmében a midseason-ben bemutatandó Day One berendelését 13-ról 4 részre vették vissza és így minisorozatként fog funkcionálni. Már a TCA-turnén is sejthettük, hogy valami nincs rendben, Bromstad akkor nyilatkozataiból is kitűnt, hogy a csatorna nem bízik a posztapokaliptikus szériában.

A készítőket időben értesítették a fejleményekről, Jesse Alexander showrunner azt ígéri, hogy néhány történetszálat így előbb lezárnak, de néhány kérdés függőben fog maradni, az esetleges folytatás reményében. Az NBC sajtóközleménye egyébként a mostani húzásukat ahhoz a stratégiához hasonlította, melynek keretében a testvércsatorna (közös a tulaj) SyFy 2003-ban elindította a Battlestar Galactica-t, egy háromórás minisorozatként. Így a Day One-nak is, egy jó nézettség tükrében lehetősége lesz majd később folytatódni. Inkább nem is kommentálom....

A mini-t valószínűleg két adagban láthatjuk majd, az első két órát valószínűleg 2010 március 1-én, a téli olimpia befejezését követően tűzi műsorára az NBC. A dátum egyelőre azonban nincs megerősítve.

Szerencsére kellemesebb hírekről is be tudok számolni, az egyik kedvenc kábeles csatornánk, FX kapcsán. A TCA-turné idején már írtam róla, hogy idén rekordmennyiségű pilotmegrendelést adtak le, nos úgy tűnik a sorozatberendelést tekintve is ez a helyzet. Ezúttal a Terriers, valamint a Lights Out kapott zöld utat, mindkettőből 13 részes első évadot kért a csatorna. Valószínűleg a jövő évi nyár, illetve év végi időpontok valamlyikén fognak indulni.

A Terriers-ben többek között Donald Logue-t és Laura Allen-t láthatjuk majd, és egy magánnyomozó kalandjait követhetjük majd nyomon. Shawn Ryan (The Shield) showrunner miatt igencsak várós, a késztők között még Ted Griffin (Ocean's Eleven) nevét fedezhetjük fel. A Lights Out mögött Warren Leight (In Treatment) és Justin Zackham (The Bucket List) áll, de Phillip Noyce is a producerek között van. Egy nehézsúlyú ökölvívó visszavonulást követő életét kísérhetjük végig, melynek során szembesül azzal, hogy a ringen kívül sem egyszerű az élet. A főszereplő Holt McCallany játékáról egyébként ódákat zengenek az FX fejesei. Érdekesség, hogy a Terriers a pilot elkészülte után egyből megrendelést kapott - nem véletlenül bíznak Shawn Ryan-ben, míg a Lights Out útja egy kicsit rögösebb volt, de az elkészült scripteket látva egy ígéretes sorozat lehetősége bontakozott ki, így a csatorna vezetői végül bekérték.

Ezzel az FX pilot-berendelés aránya 100 százalékos, idén hat pilotot forgattak és mindegyikből sorozat készülhet. Már korábban bejelentették a fantasy football ligás The League-t, az animációs Archer-t, a Loius C. K. főszereplésével készült Louis-t, valamint a Yost és Olyphant nevével fémjelzett The Lawman-t. A sorozatok műfaji elosztása is remekül sikerült három dráma (Lawman, Terriers, Lights Out) és három komédia (The League, Loius, Archer). Ezzel az FX jövőre 11 saját gyártású sorozatottal fog rendelkezni, többel, mint bármelyik más basic(nem fizetős) kábel csatorna.

Letudtam a második részt is az HBO új noir-os beütésű, vagy ahogy egyre több helyen használják, noir-otic komédiájából. A pilot kapcsán elhangzott pozitívumok továbbra is fennállnak, a remek párbeszédekkel teletűzdelt sorozat furcsa, de számomra érdekes karaktereket vonultat fel, és nem harsány, de annál élvezetesebb humorral operál. Kiemelendő még a zene és az operatőri munka, melyek sokat hozzátesznek az egyedi hangulat kialakításához.

Jonathan Ames sorozatának castingját sem lehet eleget éltetni, a Schwartzman - Galifianakis - Danson hármas minden egyes tagjának kijár a dicséret. A második részbe Kristen Wiig ugrott be mellékszerepelni, de ahogy már említettem, hamarosan Oliver Platt és Parker Posey is tiszteletét teszi.

Ahogy azt már az HBO-tól megszokhattuk, a sorozataihoz remek főcím is dukál, és ez a Bored to Death esetében sincs másképp.
 

A Smallville történetének legjobb évadnyitója? - kérdeztem magamtól a premiert követően, pár napot aludva rá pedig már biztosan állíthatom. Már a tavalyi évadzáró is jó alapot biztosított ennek, hiszen a szokástól eltérően ezúttal nem volt fejletevős cliffhangerben, sokkal inkább néhány történetszál lezárásában, valamint a következő évadra való alapozásban volt részünk.

Ez utóbbi egyébként vegyes, sőt talán nem túlzok, ha azt mondom inkább negatív visszhangot váltott ki, sokan hiányolták a sorozattól megszokott erős zárást. Én ellentétes állásponton voltam, egyrészt mert a finálét enélkül is megfelelő feszültséggel és drámaisággal tudták megtölteni, másrészt így legalább nem volt lehetőségük arra, hogy jó Smallville szokás szerint a kilátástalannak tűnő helyzeteket, valamint a felmerülő kérdések nagy részét már az évadnyitón lerendezzék. Emlékezzünk, hogy olyan is előfordult már, hogy az évadvégi cliffhanger lerendezéséhez a szeptemberi kezdésnél fél óra sem kellett...Érthető módon ez nem hiányzott, így kifejezetten örültem, hogy a Millar-Gough kettőst váltó showrunnerek más koncepciókkal dolgoztak mind a zárás, mind az évad nyitó részét illetően.

Így például nem a levegőbe beszéltek, amikor tavaly Clark döntő elhatározásra jutott. Végre nem táncol vissza, elfogadja a végzetét és elkezdődik a már hosszú ideje függőben lévő, Jor-El általi kikpézése.Az új megjelenésével pedig próbálnak még közelebb jutni a karakter kiteljesedéséhez, bár itt a piros-kék színeket a jóval komorabb fekete váltotta, de az S betű már ott vírít Clark mellkasán. Ne felejtsük azt sem, hogy a DC és a Warner igen komoly feltételeket szab, a mit lehet és mit nem témakörében, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy az új design a lehetőségekhez képest kifejezetten jól sikerült.

Az elején ugyan még voltak kételyeim a jövőből visszatérő Lois és a hozzá kapcsolódó sztori kapcsán, azonban a rész előrehaladtával ezek eltűntek, sőt, könnyen lehet, hogy az évad egyik legígéretesebb történetszálát hordozza magában. A vele együtt érkező hölgyemény baljós jóslata mellett a rész végi, remekül megkomponált álomjelenet is ezt támasztja alá. Ezen felül még a visszatérő Zod története is érdekes lehet, melynek kapcsán, még egyszer mondom, hogy a Smallville évadnyitóktól megszokott lezárások helyett több kérdés is felmerül.

A megvalósításra sem lehet panaszunk, persze a vonatkisiklásba beleköthetnénk, de a CW által biztosított szerény anyagi lehetőségek fényében még jónak is mondható. Mint, ahogy dicsérni kell a rész képi megvalósítását is, ebből a szempontból külön kiemelve a Tess-Zod jeleneteket. Az új szereplők közül elsőként Callum Blue-t (The Tudors, Dead Like Me) kell megemlíteni, akit Zod szerepében láthatunk majd. A tavalyi évben már szemtanúi lehettünk egy remek "évad enemy-je" casting-nak, a BSG-ből ismerős Sam Witwer-nek köszönhetően, az első rész alapján Blue is jó eséllyel pályázhat erre. Ha már BSG, akkor Alessando Juliani (Gaeta) is feltűnt  Dr. Hamilton szerepében, valamint emlékezzünk meg Brian Austin Green-ről Metallo megformálójáról, akinek inkább a következő részben lesz nagyobb szerepe.

Az epizód nézettsége a várható szintet hozta, mondom ezt úgy, hogy természetesen elég komoly csökkenés figyelhető meg tavalyhoz képest, de a csütörtökről-péntekre való áthelyezés miatt ez reális is volt. Erre a nézettségre már nyugodtan mondhat kaszát Ostroff, de egy esetleges 10. évad sem lenne meglepő húzás - persze feltételezve, hogy a jelenlegi nézettséget kisebb kilengésekkel hozni tudja. A kilencedik évad végigmenetele mindenesetre nincs veszélyben, mely az évadnyitó által felvetett kérdéseknek köszönhetően egyelőre ígéretes képet fest.

Értékelés:

Az AMC nagy reményű minisorozatáról a The Prisoner-ről már korábban is megemlékeztem, de akkor még nem tudtuk a bemutató pontos dátumát. A csatorna tegnapi közleménye szerint a premier november 15-én vasárnap lesz és a hat részt egymást követő napokon fogjuk megkapni. Ebből adódóan vasárnap, hétfőn és kedden is duplarészt adnak majd.

Patrick McGoohan 1967-es sorozatának feldolgozása a nem mindennapi történetnek, az elsőrangú stábnak, valamint nem utolsósorban a Comic-Con-on bemutatott 9 perces előzetesnek köszönhetően (a fent linkelt bejegyzésben megtalálható) az egyik leginkább várt sorozattá lépett elő nálam. A sorozat kapcsán ismétetlen freevo deltablog-os ismertetőjét ajánlom, átfogó képet ad a remake-ről és a feldolgozásról egyaránt.

A mai nézettségi adatok, ha lehet egyáltalán ilyet mondani, még mélyebbre taszították a szebb napokat látott pávás csatornát. Természetesen számos külföldi oldal foglalkozik az NBC-nél kialakult helyzettel és, hogy mi lehet a több éve tartó gyengélkedés oka.

Én ezúttal nem kezdek bele a szokásos NBC-t elmarasztaló szövegembe, ehelyett Brian Moylan cikkét prezentálom, melyben a vicces kedvében lévő újságíró egy elképzelt jövőképet tár elénk, a témához hűen természetesen az NBC "sikereivel" a középpontban.

December 12, 2009: NBC Announces Plans to Phase Out All Scripted Programming by 2014

September 25, 2010:Heroes Promises It Will Actually, Finally Be Good This Season

October 12, 2010: The CW Surpasses NBC in Total Viewers

July 30, 2011: Jenna Bush and Kathie Lee Gifford to Host Today: Primetime

August 10, 2011: 24 Hour Fitness' Biggest Loser Nutrisystem Hour Brought To You By Cheerios Announces Lowest Series Finale in History

April 4, 2012: Original Must-See TV Lineup Returns to NBC—As Reruns

June 18, 2012: NBC Loses Last Scripted Show 30 Rock to the Hallmark Channel

August 4, 2012: More Americans Travel to Chicago to Watch Olympic Games in Person Than Watch on NBC

January 23, 2013: After Jay Leno's Fatal On-Set Heart Attack, Dane Cook Prepares to Fill Nightly Hosting Duties

September 14, 2014: Saturday Night Live Attracts 200,000 Viewers, Highest Total in Three Seasons

December 12, 2014: FCC Announces It Will Finally Put an End to National Embarrassment of NBC

Vegyes érzésekel vágtam neki a Calif új évadának, a legutóbbi felvonás, bár voltak jó pontjai, de összeségében csalódás volt számomra, már közel sem volt olyan friss, ráadásul a papírízű, felesleges drámázással még tovább rontottak a helyzeten. Persze kell a komolyabb vonal is, nem lehet végig feelgood-ra venni a figurát, de tavaly ez művinek és erőltetettnek tűnt. Az évad végi történések azonban bizakodással töltöttek el, igaz, hogy Ashby-t hiányolni fogjuk, de Karen és Mia távozása jó hatással lehet a sorozatra.

Az első két rész máris bizonyította, hogy a fent említett két szereplő háttérbe szorítása/eltűnéséne miatt több variácós lehetőségük lett az íróknak. Ugyan a mostani két epizód inkább felvezetésnek volt jó, de látni a potenciált az évadban. Egy jellemző képpel lezdünk, Hank és egy ismeretlen csaj az ágyon, cicik kivillantva, miközben halk horkolást hallunk... igen, Hank elaludt szex közben. Az utóbbitól eltekintve mondhatjuk, hogy the same old Hank Moody, ugyanaz a link, felelőtlen, pussy mágnes maradt. Sőt, a lazaságát egy kicsit talán el is túlozták, itt főként arra a jelenetre gondolok, amikor a dékán behívatta magához. Ez még beállva is egy kicsit sok volt tőle.

Egyébként Hank új könyve iránt nem éppen nagy a kereslet, persze nem kell őt féltenünk, érdekes fordulatokkal végül pedagógus - na jó, ez talán túlzás, mondjuk inkább azt, hogy egyetemi tanár(szerűség) lett belőle. Persze itt is önmagát adja, a Twilight-os beszólásért pedig jár a pacsi. Nem minden olyan egyszerű azért, a sorozat messze legellenszenvesebb karaktere Becca lázadni kezd és a jó öreg Hank sem éppen a legjobb megoldást választja ennek leküzdéséhez. Egyébként érdekes, hogy a legutóbbi évadban, Hank és Karen különválásához az okot pont Becca kapcsolata adta, ez mostanra már gyorsan elfelejtődött...

Nézzük, mi a helyzet Runkleékkal. Kopasz barátunk, akinek bowling golyóra hasonlító kobakja úgy tűnik az íróknak kiapadhatatlan humorforrást jelent, a feleségét próbálja visszaszerezni, eddig kevés sikerrel. Közben a munkahelyén sem egyszerű a helyzet, a Kathleen Turner alakította főnöknőnek köszönhetően, aki nem szigorúságával, hanem folyamatos ajánlattételeivel borzolja Runkle kedélyét. Ha már új szereplők, Turner kapcsán a jót vagy semmit elve miatt inkább csönden maradok, viszont kapunk még egy a várhatóan az évad során Hank által behálózott Diana Farr-t (Rescue Me, Numbers, Job) és a kimért dékán szerepében egy szintén régi motoros Peter Gallagher-t(O.C.).

Korrekt kezdést láthattunk és a lehetőségek is adottak, de azokat egyelőre csak részben sikerült kiaknázni. Mindenesetre az már jó jel, hogy ellentétben a második évaddal most várom az új részeket, és egyúttal bizakodó vagyok a harmadik etapot illetően. Végül a nézettségről még röviden: az évadnyitót 821 ezren nézték, ez, több, mint 50%-os emelkedés a tavalyi premierhez képest. A Showtime elégedett lehet, ráadásul a Dexter is remekül rajtolt, sorozatrekord 1.5 millióan látták a negyedik évad kezdetét.

Értékelés:

Amerikai focis hasonlattal élve az idény első két hete volt a preseason (előszezon) és igazán a múlt héten indult csak be az alapszakasz. Visszatérők és újoncok sorjáztak szinte minden nap, láthattunk meglepő eredményeket, volt, aki hozta a tőle elvárhatót és természetesen csalódást keltő eredményekkel is bőven találkozhattunk. Nézzük napokra bontva az eseményeket/nézettségeket.

Hétfő:  a hét első napját a Fox nyerte, ráadásul nemcsak a számukra oly fontos demóben, hanem össznézettség tekintetében is az élen végeztek. Ezt nagyrészt a House két részes évadnyitójának köszönhetik, a szinte mindenhol dicsért és a megszokottól eltérő epizódok 15, valamint 17 millió nézőt ültettek le a tv elé és ehhez kimagaslóan jó 6.2-es és 6.9-es demó társult. Második helyen az ABC futott be, de csak az össznézettséget figyelembe véve, mert a 18-49-es korosztályban a CBS megelőzte... Az ABC szokás szerint a Dancing With the Stars-sal támadt 17 millió néző és 4.1-es demó, míg 10 órától a Castle következett,  mely továbbra is gyengén tartja meg a felvezetését - (9 M; 2.3 - továbbiakban így rövidítve) - egy esetleges harmadik évadhoz ez kevés lenne.

A CBS a kissé felborított sitcom-blokkal támadt, a How I Met Your Mother nyolc órára került és teljesen korrekt eredményt sikerült elérnie (9 M; 3.5.) Felvezetését az újonc Accidentally on Purpose ki tudta használni, össznézettség és demóban is keveset vesztett (8.9M; 3.2), a kritikus második-harmadik hetet azért még várjuk meg hosszabb távú jóslatokhoz. Ezt követően a már bejáratott 9 órás sávban Charlie-ék következtek, a Two and a Half Men-nel (13.6M; 4.4), majd az új slotba rakott The Big Bang Theory, melynek demó-ban sikerült elkapni a felvezetését (12.9M; 4.6). Az utóbbi években senki nem tudta, legalábbis hosszú távon letaszítani a trónról Two and a Half Men-t, talán most végre eljött az ideje. A TBBT már tavaly is több, mint biztatóan teljesített, amikor egy alkalommal kipróbálták Charlie-ék mögött és a nyári ismétlések is mutatták, hogy készülőben van ez az eredmény. A CBS estéjét a CSI:Miami zárta (14.1M; 4.3).

Nézzük az NBC-t, mely a nagyoktól jókora lemaradással a negyedik helyre futott be. A Heroes negyedik évadának duplapremierje a várakozások szerint rendkívül gyengén teljesített, ráadásul csökkent is a második órára - (6.2M-5.7M; 2.8-2.7). Utolsó évad... Szerencsére Jay is megérezte a felvezetés hiányát (5.8M; 1.8). A CW természetesen az utolsó helyen "ért célba" - a One Tree Hill nagyjából hozta a múlt heti számait, de a Gossip Girl sokat esett és össznézettségben 2 millió alá került.

Kedd: A CBS senkinek nem kegyelmezett, össznézettség és 18-49-es eredményekben is uralta a napot, viszont a Fox sem panaszkodhatott, ugyan előbbi mutatóban szerényen teljesített, de a számukra oly fontos 18-49-es korosztályban másodikak, sőt a 18-34-ben pedig elsők! lettek a Hell's Kitchen-nek köszönhetően. A CBS 8 órától a hetedik évadába lépő NCIS-al kezdett, melytől ugyan jó nyitányt várt mindenki, de azért erre senki nem számított - (20.6M; 4.8), össznézettségben a hét legjobbja lett és a demó is egészen kiválóan alakult (bár az össznézettség és demó aránya lehetett volna jobb is, de nincs ok a panaszra). Természetesen fog még innen csökkeni, de az jól látszik, hogy még nagyon messze van a sorozat a kifulladástól. A felvezetést jól tartotta meg az újonc spinoff az NCIS:LA (18.7M; 4.4) , könnyen lehet, hogy a 8 és 10 óra közötti spot most már évekig be lesz betonozva náluk.

A CBS viszont már évek óta küszködik a keddi 10 órás sávval, idén egy újoncot, a remek kritikákat kapott The Good Wife-ot próbálták be. Egyelőre korrekt eredménnyel (13.7M; 3.1), de jó lenne ha a demó maradna is 3 fölött... Az ABC ismét táncikált (15.3M; 3.5) a hétfőihez képest szokásosan gyengébben, 10 órától pedig a The Forgotten mutatkozott be, közepes eredménnyel (9.5M; 2.6) -  második hétre jókora esést jósolok, vagy inkább nem szép, de remélek... Az NBC-n a The Biggest Loser megérezte a konkurenciát (7.5M; 3.1), persze ez "pávás" szinten még mindig remek, míg Leno javított a hétfői eredményén (6.9M; 2.4) - sajnos ez utóbbival hosszútávon is kiegyezne az NBC. A CW a 90210, Melrose Place párossal jelentkezett, mindketten vesztettek nézőket múlt héthez képest, de az MP számai az igazán gyengék (1.4M; 0.8)

A tovább mögött a hét soron következő napjai olvashatók:

Az előjelek biztatóak voltak: a gyenge kezdést követően az első évad második felében már megindult valami, Whedon többször is megvillantotta tudását, majd végül a csak DVD kiadásra rákerült Epitaph One-al a sorozat legjobb részét tette le. A TCA-turné keretein belül a Fox vezetői is ígéretet tettek arra, hogy ezúttal nem szólnak bele a kreatív döntésekbe. És akkor eljött a második évad premierje, melynek kapcsán a pofára esés jelző talán túlzásnak tűnhet - azért nagyon komoly elvárásaim nem voltak - , de a csalódás kitételt viszont nyugodtan használhatom.

Nagyrészt Dushkun és Penikett-en csúszott el a dolog... Már az első évadot összegző írásomban is "kiemeltem" a két anti-tálentum produkcióját, sajnos teljesítményükben ezúttal sem történt előrelépés. Egyébként ezt még talán be is venné a gyomrunk, ha a karaktereik érdekesen lennének megírva. Amikor annó bemutatásra került Echo Caroline-os előtörténete, csak fogtam a fejem, bántóan ötlettelen és semmitmondó volt, nekem egyáltalán nem hiányzik az eredeti személyiség.

Néha egy-egy új személyiséggel itt legalább sikerül felkelteni az érdeklődésemet (melyet persze Dushku játéka útközben szépen lerombol), de Ballard ügynök kapcsán még ez a lehetőség sem merülhet fel. Ő megmarad ugyanabban az érzéseit nehezen kimutató, de mégis érzékeny, mindig nekem van igazam és én vagyok az ultimate jó fiú szerepkörben, amilyennek először megláttuk. Az első évadban még ezt el is lehetett nézni, de már nem külső szemlélőként van jelen, mostanra már a babaház alkalmazottja lett. Persze, ugyanazok a céljai, de ez engem már csöppet sem tud lázba hozni, ha lehet a karakter még inkább sablonos és az eddigieknél is kevesebb egyéni jellemvonással rendelkezik.

A nyitórész sztorijára rátérve, természetesen a mi Echonk ezúttal is kap egy veszélyes küldetést, egy fegyverkereskedőt kell lebuktatnia. Ez a szál a nyilvánvaló sablonokon kívül már az elejétől számos logikai bakit halmoz fel, melyre még a rendkívül unalmas és kiszámítható "fordulatok" is rátesznek egy lapáttal. Amiért nem volt teljesen hiábavaló: Dushku ezúttal sem volt szégyenlős, + elég korrekt verekedős jeleneteket sikerült összehozni és természetesen Jamie Bamber jelenléte. Utóbbinak köszönhetően egy kis BSG reuinon-nak is szemtanúi lehettünk, közben pedig valószínűleg sokunknak eszünkbe jutott, hogy mennyivel jobb lenne, ha annó Helo helyett Apollo kapta volna meg Ballard ügynök szerepét.

Térjünk ki a pozitívum(ok)ra is, melyek kapcsán leginkább Topher-t és Saunders dokit kell kiemelnünk. Kettejük játéka, valamint dialógusai remekül sikerültek, ismételten megmutatkozott, hogy Whedon-nak bőven vannak érdekes karakterei (DeWitt is például), csak nem minden esetben kapnak elég időt és teret a kibontakozásra. Franz Kanz az Epitaph One után ismét bizonyított, míg Amy Acker kapcsán csak sajnálni tudjuk, hogy ezentúl jóval kevesebb alkalommal láthatjuk majd. Eyacandy téren hasonlóságot mutat Dushku-val, de mind játékát, mind a karakterben lévőp potenciált - melyet főként az első évad vége teremtett meg - tekintve több lehetőség rejtőzik benne.

A többiek ezúttal kevés szereplési lehetőséget kaptak, Alexis Denisof feltűnésének viszont kifejezetten örültem, és talán az ő történetszálában van is lehetőség. Végezetül még két dologról, röviden: az intro nevetséges, ez a Dushku mindenhol, a többi szereplő pedig le van... féle hozzállás nem igazán szimpatikus. Persze örülnék neki, ha ez lenne a sorozat legnagyobb hibája... A nézettséget elnézve pedig (2.5M; 1.0) a tavalyi siralmas helyzet köszön vissza. Jelenleg egy, az évadnyitóval együtt 13 részes második évadra, majd a fájó? kaszára van kilátás.

Értékelés:

A héten már elkezdődtek a berendelések is, voltak amelyek a back nine-t kapták meg, volt ahol plusz forgatókönyveket kért a csatorna és megvan az idény első nagy vesztese is.

Mivel először a Fox és CW küldte csatasorba a sorozatait, így nem ért minket váratlanul, hogy tőlük érkeztek az első nagyobb horderejű döntések. Az idei sorozatok közül elsőként a Fox üdvöskéje, a Glee kapta meg a teljes évadot, ami azt jelenti, hogy a már korábban bekért 13 epizódot kiegészítették még kilenccel, vagyis az évad 22 részből fog állni. A döntés jogosságához nem férhet kétség, a szerdai spot-ban stabilan teljesít a Glee, a táncikás felvezetését folyamatosan felülmúlja és a Fox számára lényeges 18-49, valamint 18-34 éves korosztályban jól szerepel.

A CW a One Tree Hill-nek adta meg a teljes évadot, ugyan ez elsőre furcsának tűnhet, hiszen a nem újonc sorozatok esetében egyből 22 részt szoktak kérni. Úgy tűnik, tavaly májusban még nem volt teljes a bizalom, de most már nagy valószínűséggel a hetedik évad is teljes lesz. Az újoncaik kapcsán is született néhány döntés, a The Vampire Diaries íróitól 9, míg a Melrose Place alkotóitól 6 új forgatókönyvet kértek. Előbbit szinte 100%, hogy bekérik teljes évadra, lévén a csatorna legnézettebb sorozata, míg az MP a gyenge nyitását követően folyamatos zuhan, de egy másik újoncnak köszönhetően még így is van esélye a back nine berendelésre. A The Beautiful Life: TBL-t ugyanis két részt követően elkaszálták, és a számok alapján semmi meglepő nincs benne. A második részt alig 1 millióan látták és 0.5-ös! demót ért el...