A USA Network célja egy olyan kémsorozat életre hívása volt, mely a régi/új divatnak megfelelően női főszereplővel bír és  jól egyensúlyoz a könnyed, jópofa helyzetek, valamint az akciók és a cég titkos ügyeihez fűződő történetszálak között. Ez papíron minden bizonnyal jól nézett ki, de a megvalósítás bőven hagy kívánnivalót maga után.

A legnagyobb baj a hiteltelenség volt, mely végigkísérte az egész pilotot, a rövidre vett CIA-s kiképzést követő első ügy megoldása, a Christopher Gorham alakította vak ügynök, az akciójelenetek és az utolsó, kicsit sem meglepő fordulat kapcsán is. Sőt, azt kell mondjam, hogy már az első jelenetnél felvetődött ez a probléma, a Piper Perabo által játszott Annie-t láthatjuk, amint egy poligráfos (hazugságvizsgáló gép) vizsgálaton vesz részt, a tét pedig nem kisebb mint a CIA-hoz való bejutás.

Az írók úgy gondolták, hogy ez egyben megfelelő alkalom arra is, hogy bemutassák nekünk a karaktert és flashback-ek formájában feltárják előttünk hatalmas szerelmi csalódását. Nem tudom kihallatszott-e az irónia, mindenesetre nevetségesnek és abszolút oda nem illőnek éreztem a a trópusi szigeten játszódó jelenetsort, értem ugyan, hogy milyen célt szolgált, de nem akkor és nem így, ennyire pátoszosan és öncélúan kellett volna ellőniük. Arra a kérdésre pedig, hogy miért csatlakozott a céghez egyszerű a válasz: szerelmi bánat... a miértnek a sorozat egyik mozgatórugójának kellene lennie, ők ezzel szemben elintézték ennyivel.

Amennyiben a színészek teljesítményét nézzük, elmondható, hogy Perabo összességében korrekten hozta a fiatal, hebrencs ügynöknőt, az már más kérdés, hogy az írók közbenjárásának köszönhetően a karaktert ezzel együtt sem tudták közel hozni hozzánk. Peter Gallagher és Kari Matchett egyaránt olyan figurát kaptak, akik vezető posztot töltenek be a CIA-nál, a probléma csupán az, hogy többet foglalatoskodtak a házassági problémáikkal, mint a céges feladatokkal. Christoper Gorham rendkívül gyenge teljesítménnyel rukkolt ki a vak ügynök szerepében, míg Anne Dudek (Annie nővére) és Eion Bailey (Annie szerelme) egyelőre kevés játékidőt kapott. Meg kell említeni a professzor urat is, akit a nagyszerű Clarke Peters alakított.

Nem támasztottam túlságosan nagy elvárásokat a Covert Affairs kapcsán, de azt sem hittem volna, hogy egy szinte végig sablonokkal operáló, pongyola forgatókönyvvel és egydimenziós karakterekkel rendelkező pilotot kapunk majd. Mondhatnám azt is, hogy bántóan középszerű, de még ezt a jelzőt sem igazán érdemelte ki, hiszen egy eredeti, valóban az írók kreativitását mutató percet sem mutatott fel nekünk. Végül a nézettségről röviden: elégedett lehet a csatorna, az újonc a felvezető White Collar-ra is rá tudott pakolni, 4.9 millióan tekintették meg az első részt, valamint a 18-49-es korosztályban is nagyszerű eredményt ért el.

Értékelés:

Nem lepődtünk meg a döntésen, de attól még ugyanúgy örömteli, az HBO berendelte a David Milch, Michael Mann és nem utolsósorban Dustin Hoffman nevével fémjelzett Luck első évadát. A sorozat a lóversenyek világába kalauzol el bennünket, elsősorban annak árnyékos oldalát bemutatva, a tulajdonosok, szerencsejátékosok és zsokék életére fókuszálva.

A többek között zseniális párbeszédeiről is elhíresült David Milch (NYPD Blue, Deadwood, John from Cincinnati) showrunner-ként felügyeli a projektet, mely így bármiféle túlzás nélkül állíthatjuk tökéletes kezekbe került. Michael Mann (Az utolsó mohikán, Szemtől szemben) a pilot rendezését, míg a kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman a sorozat főszerepét vállalta el. Érdekesség, hogy utóbbinak ez lesz az első tévés produkciója.

A további szerepekben ugyancsak komoly neveket találunk, többek között Nick Nolte-t, Dennis Farina-t, Kevin Dunn-t és Kerry Condon-t is láthatjuk majd. A forgatást idén szeptemberben kezdik Santa Anita-i, valamint egyéb Los Angeles-i helyszíneken. A bemutató dátumáról természetesen még nincs információ, de a csatorna telítettsége miatt nagy valószínűséggel csak 2011 második felében várható.

Végül egy idézet az HBO programigazgatójától Michael Lombardo-tól,  aki a következőképp kommentálta a döntést:

A Rubcon premierjére augusztus 1-én kerül sor, de mint köztudott az AMC már egy hónappal ezelőtt, a Breaking Bad finálét követően betekintést adott nekünk a sorozatba. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez csupán a 90 perces pilot felét jelentette, így a 70-es évek paranoid thrillerjeire hajazó produkció első része még bőven tartogat számunkra újdonságot (a kritika is akkor fog érkezni).

Addig is az első évad hivatalos plakátjával, valamint a tovább mögött két, a csatorna által összeállított videóval bekkeljük ki a hátralevő időt. Először a szereplők mesélnek az általuk alakított karakterekről, melyhez Henry Bromell (Homicide: Life on the Street, Chicago Hope, Brotherhood) showrunner is hozzászól, majd egy kicsit előretekintünk és a sorozat irányáról esik szó. Utóbbit sejtelmesen, különösebb konkrétumok nélkül teszik, így nem kell tartani spoilerektől.

Az A&E kábelcsatorna elsősorban reality műsorokra specializálódott, melyet a csatorna szlogenje 'Real Life. Drama' is jól jelez. Két évvel ezelőtt úgy gondolták, hogy itt az ideje saját gyártásű sorozatok készítésének, a Benjamin Bratt főszereplésével készült The Cleaner két, míg Patrick Swayze utolsó színészi munkája a The Beast egy évadot ért meg. A kezdés tehát nem sikerült túl fényesen, de továbbmentek a megkezdett úton és elkészítették jelen írás tárgyát a The Glades-t, valamint sikerült megszerezniük az idei upfronts egyik ígéretes, ámde Fox által dobott pilotjának, a Breakout Kings-nek a jogait.

Mindig örömteli, amikor egy új kábelcsatorna száll be a versenybe és dönt úgy, hogy saját gyártású szériákkal áll elő, az A&E esetében azonban az első két projekt minősége azért hagyott kívánnivalót maga után. Harmadik próbálkozásuk a The Glades kapcsán felemás érzésekkel voltam, a procedurális jellegnek nem örültem, viszont legalább annak a jobbik, karaktereket előtérbe helyező válfaját vették elő, az előzetesek pedig biztató képet mutattak.

Az egykori chicago-i zsarut, Jim Longworth-ot miután összekülönbözött a főnökével egy floridai kisvárosba a fikciós Palm Glade-be helyezik át. Főhősünk részletesebben is kifejti a vita okát, a felettese azzal vádolta meg, hogy lefeküdt a feleségével és miután ezt ő tagadta, egy golyót is kapott tőle 'ajándékba'. A The Glades-t kis túlzással egyemberes sorozatként lehetne jellemezni, ugyan vannak korrekt teljesítménnyel előrukkoló mellékszereplőink, de az egyértelműen látszik, hogy Jim karaktere köré építették fel a sorozatot.

Az ilyen esetekben sok függ az íróktól, mennyire sikerül komplex, valamint a néző számára érdekes karaktert alkotniuk és bizony a casting-nak is a megszokottnál nagyobb szerep jut. A végeredményt elnézve azt lehet elmondani, hogy a törekvés ugyan látszódott, de egyiket sem sikerült igazán eltalálniuk... Jim egy önelégült, mindenkinek beszólogató, laza figura, aki úgy hiszi van is miért felvágnia, hiszen remek nyomozónak gondolja magát. Utóbbi végül be is bizonyosodik, de többször az volt az érzésem, hogy kissé már túl vagányra vették a karaktert, az íróknak pedig nem csak emiatt, hanem a néhány erőltetettre sikerült dialóg miatt is be kell írnunk a fekete pontot.

Az ausztrál Matt Passmore ugyan korrekt teljesítményt hozott, de ezzel együtt az is kirajzolódott, hogy sok pluszt nem képes hozzátenni Jim karakteréhez. A mellékszereplők közül a Lost Nikki-je, Kiele Sanchez, valamint Carlos Gomez (Shark, Sleeper Cell) érdemel említést, valamint maga a környezet, hiszen a floridai kisváros, legyen az a golfpálya, a tengerpart, vagy éppen a krokodilok élőhelyéül (is) szolgáló mocsár szintén lényegi összetevője a sorozatnak. A nyomozás szálra a közepesen érdekes jelzőt használnám, ezt és a korábban említetteket figyelembe véve talán nem is véletlen, hogy az 51 perces játékidőt kissé soknak éreztem.

A The Glades egy korrekt iparosmunka, mely azonban számomra semmi olyen egyedi jelleggel nem bír, ami miatt késztetést éreznék a folytatásra. Elsősorban azoknak ajánlanám akik kedvelik a karakterizációra is nagy hangsúlyt fektető nyomozós sorozatokat, a választóvonal pedig mindenképp ott lesz, hogy miképp sikerül megkedvelni a nárcisztikus nyomozónkat. Végül a nézettségről röviden: az A&E rendkívül elégedett lehet a pilot teljesítményével, vasárnap 3.6 millió nézőt (18-49-ben 1.4 millió) ültetett le a képernyők elé és így a csatorna legnézettebb saját gyártású sorozatává vált.

Értékelés:

A Syfy új sorozatának alapfelállása - isten háta mögötti kisváros rejtélyekkel megfűszerezve, mindez egy kívülálló szemüvegén keresztül - finoman szólva sem hozott lázba, sajnos az utóbbi néhány év során túl sokszor és általában gyenge kivitelben láttuk az ehhez hasonlatos sztorik megvalósítását. Mindenesetre a kiinduló történet alapján dőreség lett volna egyből leírni, próbáltam tehát a prekoncepcióimat félretéve nézni a pilotot. A kép alatt spoilerek társaságában folytatom.

A sorozatot Stephen King Colorado Kid című regénye ihlette, direkt kerülve a feldolgozás szót, hiszen a széria és a könyv csak minimális egyezést mutat egymással. Audrey Parker-t az FBI fiatal ügynöknőjét Havenbe küldi a főnöke, ahol is egy szökött bűnöző felkutatása, majd később egy gyilkosság felderítése lesz a feladata. Már a megérkezés sem egyszerű, de a városban még több furcsaság fogadja, a gyorsan leereszkedő köd és egyéb szokatlan időjárási jelenségek, vagy a fájdalomérzettel nem rendelkező, főszereplőnk által csak "tough guy"-ként leírt helyi rendőr.

A jelenségek elfogadása nem okoz különösebb nehézséget számára, sőt az életüket ott leélő helyi lakosokkal szemben ő egyből természetfeletti jelenségként tekint rájuk. Erre elvileg a pilot első jelenete ad számunkra magyarázatot, ahol is a főnökével való diskurzus során kiderül, hogy Audrey élénken érdeklődik a misztikum iránt. Az írók tehát ennyivel elintézték a dolgot, mely azért valljuk be édeskevés és igencsak gyenge lábakon áll. A nyomozás szál ráadásul kifejezetten vontatott és a sorozatban elvileg központi szerepet betöltő rejtélyek bemutatása sem tudta különösebben lekötni a figyelmem.

A trükkök a közepesen gyenge kategóriát képviselik, de nagyjából erre számítottam, a nagyobb probléma, hogy a készítők elégtelenre vizsgáztak feszültségkeltésből. Egymásra pakoltak jó néhány pár természetfeletti jelenséget, de nem lehetett őket komolyan venni, elsősorban a szereplők ezekre adott reakciója miatt. A szereplőgárdát tekintve vegyes benyomásaim vannak, Emily Rose eyecandy-nek tökéletes, a szerepből viszont sokat nem tudott kihozni, mely nagyrészt azért az írók hibájaként róható fel. Eric Balfour-nak nem kellett megerőltetnie magát, a helyi nagydumás srácot kell alakítania, Lucas Bryant azonban már az elejétől antipatikus volt számomra.

Az már most kirajzolódott, hogy az átívelő szál főhősünk múltja és az ahhoz kapcsolódó nyomozás lesz, emellett pedig a kisváros és polgáraihoz köthető misztikus jelenségekkel ismerkedhetünk meg. A pilot alapján egyikhez sem fűzök komoly reményeket, részemről pedig egy egy rész után megkapta a kaszát.

Értékelés:

Javában zajlik a Sons of Anarchy harmadik évadának forgatása, melyről ennek köszönhetően egyre több információ lát napvilágot. Ezekből készítettem most egy összeállítást, többek között Maureen Ryan, a Chicago Tribune munkatársának egyik cikkét felhasználva. Természetesen spoilerek is előfordulnak, így csak a sorozattal naprakész olvasók tartsanak velem.

A harmadik évad kezdési időpontja:

• A harmadik évad premierjére szeptemberben kerül sor és ugyan az FX hivatalos időpontot még nem jelölt ki, de nagy valószínűséggel a hónap első felében számíthatunk a nyitó epizódra. Természetesen ezúttal is keddi napon tűzik műsorra, mely alapján szeptember 2. vagy 7. jöhet számításba.
  update: most már hivatalos, hogy szeptember 7-én kezdődik a harmadik évad.

Szereposztási hírek:

• Kisebb Deadwood reunion-nak (újraegyesítésnek) lehetünk majd szemtanúi, Robin Weigert (a Deadwood Calamity Jane-je), mint a klub ügyvédje több részben fel fog tűnni és jó eséllyel az idéntől állandó szereplővé avanzsált Dayton Callie-val (Unser seriff) is lesz közös jelenete. A legutóbb a Caprica első évadában szereplő Paula Malcolmson szintén tiszteletét teszi a sorozatban, nyolc epizódra szerződtették le. A karaktere a belfasti történetszál kapcsán kerül elő és ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy a színésznő épp Észak-Írország fővárosában nőtt fel. Azonban itt még nem ér véget a sor, hiszen Titus Welliver idén még nagyobb szerepet kap, nyolc epizódon keresztül fogja játszani Jimmy O'Phelan-t.

• Taryn Manning-et, aki az első szezonban Cherry megformálója volt három részre hozzák vissza, de nagy örömünkre a Stahl ügynök szerepében emlékezetes teljesítménnyel kirukkoló Ally Walker-t szintúgy viszontláthatjuk majd. És ezzel még nincs vége a szereposztási híreknek, hiszen Kurt Sutter-nek (showrunner) sikerült megszereznie a Hal Holbrook-ot, aki több, mint fél évszázados, rendkívül sikeres pályafutással büszkélkedhet. Legalább négy részen keresztül Nate Madock-ot, Gemma édesapját fogja alakítani.

• Taval már láthattuk a Kozik bőrébe bújó Kenneth Johnson-t (Lem - The Shield) és úgy tűnik, hogy a Shield kapcsolat továbbra is él, hiszen a harmadik évadban komolyabb szerephez fog jutni. A harmadik epizódban Stephen King is tiszteletét teszi egy rövid cameo erejéig.

A harmadik évados történetszálak kapcsán:

A tegnapi szubjektív Emmy-listát tartalmazó bejegyzést követően megfogadtam, hogy a blog keretein belül nem kommentálom többet a díjátadót, csak és kizárólag a tényekről, esetünkben most a jelöltek névsoráról fogok írni. Mindennek egyszerű a magyarázata, számtalanszor leírtam már az ezzel kapcsolatos véleményemet és mivel úgy tűnik, hogy az akadémia még jó ideig nem lesz képes szemléletváltásra, így ugyan jogosnak, de ezzel együtt feleslegesnek tartom az ehhez fűződő észrevételeimet.

A továbbra kattintva először a díjátadó hivatalos plakátját, majd a jelöltek névsorát lehet megtekinteni.

A holnapi nap folyamán jelentik be a 2010-es Emmy-díj jelöltjeinek névsorát, melyről természetesen a blog keretein belül is beszámolok, nem titkolva azt sem, hogy személy szerint évek óta ellenérzésekkel viseltetek iránta. Többször elmondtam az ezzel kapcsolatos véleményemet - a nem éppen szerencsés szavazási metódusról, a hype-ról és, hogy több esetben miért fontosabb ez az Emmy esetében, mint a minőség és természetesen az évek óta halmozódó listáról, mely a kimaradó, vagy a díjátadón nem megfelelően kezelt sorozatok címét tartalmazza.

Ennek fényében talán nem is meglepő, hogy a bejegyzés nem az Emmy-jelöltek megtippelésére irányul, hanem egy szubjektív lista összeállításáról, ergo azokról, akik véleményem szerint a teljesítményük alapján kiérdemelnék a jelölést. Nem vettem bele mindegyik kategóriát, az általam legfontosabbnak ítélt 11 került bele a kalapba és a 2010-es Emmy szabályaihoz igazodtam, ezért van a legjobb férfi vendégszereplő kategória kivételével mindenhol hat jelölt. A sorozatok, illetve színészek/színésznők besorolása esetében a csatorna vagy éppen a stúdió döntését vettem figyelembe és nem egyszer volt olyanra is példa, hogy az adott színész maga döntötte el, hogy melyik kategóriában szeretne indulni.

Konkrét példát említve: műfaját tekintve dramedy, de amennyiben a Chuck-ot jelölnék, a komédiánál kell majd keresnünk, illetve az egyébként még így is rendkívül erős legjobb férfi mellékszereplő kategória helyett a legjobb vendégszereplőknél találhatunk rá Zach Gilford-ra, Walton Goggins-ra, vagy éppen Henry Ian Cusick-ra, mivel mindannyian ide "adták be a jelentkezésüket". Végezetül annyit, hogy négy, időközben általam elkaszált sorozat (Hung, Cougar Town, Glee, The Good Wife) szereplői is felbukkannak a jelöltek között, ugyan a sorozatukat nem folytattam, de az adott epizódokban látott teljesítményük alapján helyük van a listán.

Treme  Treme – 1. évad: Szerelmeslevél New Orleanshoz - írta Gaines

Louis C. K. ismét megpróbálja. A stand-up komikus 2006-ban már nekifutott egyszer, akkor a Lucky Louie főszerepében láthattuk. A prosztó humort előtérbe helyező sitcom mindössze 13 részt ért meg, a korrektnek tekinthető nézettség ellenére nem kért belőle második évadot az HBO. Ezúttal az FX-nél próbálkozott és járt sikerrel, a a részben önéletrajzi ihletésű Louie-t a múlt hét folyamán a (Rescue Me-t követően) mutatta be a csatorna.

Az apai ágon magyar felmenőkkel rendelkező Louis Szekely kicsit egyszerűsített a nevén, a keresztnév megmaradt, míg az amerikaiak számára nehezen ejthető Székely rövidítésére a C. K.-t találta ki. Minderre már az általános iskolában sor került, a jelenleg a 40-es évei elején járó komikus pedig komoly sikereket könyvelhetett el a köztes időszakban. Az i-re a pontot az tenné fel, ha ezúttal sikerre tudna vinni egy saját maga által írt és főszerepelt (a rendezői és vágói feladatokat is ő végzi) sorozatot. A nézettségről ezúttal nem érkezett információ, az amerikai kritikusok viszont kifejezetten kedvező fogadtatásban részesítették a produkciót.

Louis C. K. önmagát alakítja a sitcom-ban, vagyis egy két gyerekes, frissen elvált apukát, aki nem könnyen birkózik meg az életében bekövetkezett változásokkal. A 20 perces játékidő nagy részében különböző szkeccseket láthatunk, így félresikerült osztálykirándulás, a hogyan lehet teljesen elrontani egy első randi címmel ellátott történet, haverokkal való póker, vagy éppen egy gyerekkori flashback kerül terítékre. Emellett kapunk még részleteket a fellépéseiből, melyek természetesen az elmesélt sztorikkal függnek össze.

A koncepció ígéretesnek tűnt, akárcsak a sorozat, a végeredmény látva azonban Louis C. K. humora korántsem fekszik nekem. A kezdésként leadott két részt végigszenvedtem, sem a bemutatott helyzetek, sem a fellépéseikor elhangzott poénok nem találtak célba. Általában a saját keserűge a fő humorforrás, bár arra is volt példa, hogy a kocsim miatt minden nap halnak meg emberek résznél kezdett el nevetni a közönség... A felhozott témák sem tudtak igazán lázba hozni, egyrészt távol áll tőlem ez a miliő, másrészt a lehangoló élethelyzetekből szőtt, szakarzmussal átitatott történeteken képtelen voltam vigyorogni.

Ezúttal viszonylag rövidre vettem a szubjektív részt és az írás viszonylag hosszúra nyúlt bevezető része sem volt véletlen, minél több objektívnak tekinthető információt szerettem volna megosztani az olvasóval. A Louie ugyanis az a sorozat, aminél nagyon nehéz előre meghatározni, hogy bejön-e a humora, így mindenkinek, aki csak egy kis késztetést érez arra, hogy bepróbálja, azt javaslom adjon neki egy esélyt. Abszolút rétegsorozat és könnyen lehet, hogy ugyanarra, a szinte csak negatívumokat tartalmazó véleményre jut majd mint én, de az is benne van a pakliban, hogy egy poénokban gazdag, kellemes 20 percet biztosító sitcommal lesz gazdagabb.

Értékelés:

Lassan végéhez közeledik a Rescue Me, az FX hírnevét megalapozó triumvirátus utolsó tagja. A basic - nem fizetős kábelcsatorna a 2000-es évek elején tört be a saját gyártású sorozatok piacára és egymást követő években olyan nagy hatású sorozatokat tettek le az asztalra, mint a The Shield, a Nip/Tuck és jelen írás tárgya, a Rescue Me. Shawn Ryan öntörvényű rendőrei egy tökéletes befejezéssel tették fel a koronát teljesítményükre, Ryan Murphy plasztikai sebészei azonban ezzel ellentétes utat jártak be és idővel önmaga paródiájává vált a sorozat.

Utóbbi veszély nem fenyegeti a Rescue Me-t, de azt is be kell látnunk, hogy a The Shield-hez már nem érhet fel. A kitűnően sikerült első két évad után visszaesett 'tűzoltóink teljesítménye', aztán a tavaly látottak már ismét bizakodásra adhattak okot. Két évadunk van hátra, a jövőre esedékes hetedik záróakkordjára pedig stílusosan szeptember 11-én, az Egyesült Államokat ért terrortámadások tizedik évfordulóján kerül sor. Az elmúlás a sorozat hangulatán is érződik, de mindezt csak a kép alatt, spoilerek társaságában fejtem ki.

Nem okozott különösebb meglepetést a tavalyi cliffhanger feloldása, Tommy nem halt meg és igazából csak az volt a kérdés, hogy a szereplőinknek milyen következményekkel kell majd szembesülniük. Az első néhány percben Tommy egyaránt megtapasztalja, hogy milyen a fényhez - mennyország, valamint a tűzhöz - pokol vezető út, de még mielőtt döntésre kerülne sor felébred. Szinte mindenki a "kaptál egy utolsó esélyt" szöveggel próbálja jobb belátásra bírni, hátralevő tizenkilenc (a mostanit is beleszámolva) rész egyik nagy kérdése tehát az lesz, hogy a makacs ír barátunk miként tudja megváltani a lelkét.

Egyelőre nem veszi komolyan a figyelmeztetést és tovább folytatja önsanyargató életmódját, amiket, főként az alkoholproblémáját már jó párszor átbeszéltük és kissé erőltetettnek hat. A környezete pedig... Teddy megmenekült a börtöntől, de ez, valamint ahogy a család témához való hozzáállását bemutatták nem nyerte el a tetszésemet, emellett pedig hiteltelennek éreztem több jelenetet is. Legyen szó Janet és Colleen viselkedéséről, vagy az imént említett rokonok, így a bárt átvevő Eddie, az autópályán őrült módjára viselkedő Mickey, illetve a fegyvermániás Teddy nagybácsi reakcióiról.

Természetesen Tommy-t tartja mindenki felelősnek és valóban, hiszen - irónia on - erőszakkal vette rá a rokonait az ismételt piálásra, nem volt szabad akaratuk és természetesen amúgy is ő minden rossznak a kiindulópontja... irónia off. A korábbi évadokban is zavart ez a fajta mentalitás, de ott még megfelelő keretek közé tudták szorítani, adott esetben ellensúlyozni más történetszálakkal, ezúttal viszont igencsak elvetették a sulykot. Igen, Tommy egy öntörvényű, nárcisztikus alak, de azt, hogy csak és kizárólag ő a felelős a családjában gyakran előforduló problémákért erős túlzásnak tartom.

Sheila-ról eddig is tudtuk, hogy pszichiátriai eset, de most úgy néz ki, hogy szinte mindenki, legalábbis ami a rokonságát illeti beállt a sorba. A csapattal való közös jelenetei, legyen szó Kenny-ről, Franco-ról, vagy éppen a rövid játékidejét maximálisan kihasználó Sean-ról javítottak valamennyit az összképen, a legjobb jelenetek kétségkívül a tűzoltóőrsön belül történtek. Ez azonban érthető módon kevésnek bizonyult és összességében egy épphogy csak közepes szintet elérő évadnyitót láthattunk a Rescue Me-től.

Végezetül egy idézet a készítő Peter Tolan-től, aki Deanis Leary-vel együtt már a kezdetektől felügyeli a produkciót. 

First of all, we’re actually done. The show is done. We’ve actually finished production about three weeks ago. So, I think, it was actually very liberating to have an end date because it was just easier.

Also, we had made a decision last year, last season, when we were doing all those episodes of what the final episode was going to be. So, we knew what we were writing to.

Június 29-i keltezésű cikkről van szó, melyben Tolan elmondja, hogy befejezték a forgatást és ami szintén lényeges információ, tavaly óta tudják, hogy milyen lesz a záró epizód és nem utolsósorban, hogy mi lesz Tommy Gavin sorsa. Az tehát biztos, hogy egy előre átgondolt befejezést kapunk, mi pedig abban bízunk, hogy számunkra is tetsző koncepciót dolgoztak ki és az évadnyitót követően felfelé vezet majd az út.

Értékelés:

Természetesen a Walking Dead stábja is képviselteti magát az idei Comic Con-on, amire július 22. és 25. között kerül sor San Diego-ban. Az AMC ennek kapcsán egy plakáttal is meglepett minket, a hangzatos don't open, dead inside felirattal ellátva. Robert Kirkman nagy sikerű képregényének adaptációját Frank Darabont készíti el, a hat részes első évad premierjére pedig októberben kerül sor. A címkére kattintva elérhetőek a sorozathoz kapcsolódó eddigi írások.

A Comic Con-ra közel 50 sorozat jelezte a részvételét, a fellépők névsorát ide kattintva lehet elolvasni.

A tegnapi nap során Alan Sepinwall-nak köszönhetően Lizzy Caplan is elmondhatta a véleményét a Party Down kaszájáról. Mint ismeretes a sorozatban Casey Klein-t alakító színésznő a születésnapján tudta meg a rossz hírt és érthető módon feldúlta a döntés. Végig kitartott a komédia mellett, a CBS-es Mad Love főszerepét is visszadobta miatta (erről is beszél az interjúban), de a Starz döntésének következtében végül két szék közé esett.

Az interjút ide kattintva lehet elolvasni én most néhány részletét azonban kiemelném, rámutatva arra, hogy az egyértelmű keserűség mellett Caplan milyen, sok esetben iróniával átszőtt humorral tudja kezelni ezt az egyáltalán nem könnyű szituációt. Emelett pedig rendkívül őszinte és ezzel együtt szimpatikus gondolatokat olvashattunk tőle.

Arról, hogy épp a születésnapján született meg a döntés.

Happy birthday to me! I thought I asked for the opposite of that for my birthday. I guess (Starz president) Chris Albrecht misheard me.

A promóció hiányáról, illetve arról, hogy aki nézte is a sorozatot nem a Starz-on tette. A kifejezetten alacsony költségvetés szintén szóba kerül, ami miatt többek között én is reménykedtem a harmadik évados berendelésben.

But the ratings thing is interesting on our show, because none of the people we know who watch it watch it on Starz, or if they do, they certainly don't watch it Friday at 10 on Starz. They showed episodes weeks earlier, they streamed them and aired them on other channels.

Plus, we were always kind of told ratings didn't matter, that we were making a tiny, low-budget show.

Egy kis Two and a Half Men és Party Down összehasonlítás a tv legjobb (a TBBT-nek köszönhetően már csak össznézőszámban) valamint legrosszabb nézettséggel bíró komédiája között. A második mondat akár egy Party Down epizódból is lehetne.

You look at hugely-rated shows like Two and a Half Men that get like a gazillion viewers I have the sneaking suspicion that not one of them watches Party Down.

I think if a girl who liked Party Down found out that her boyfriend liked Two and a Half Men, she would break up with him.

A rajongók elkötelezettségéről, ugyan kevesen vannak, de ők legalább tisztában vannak a sorozat értékeivel.

...but it always sort of felt like the appeal for our fans was that the show felt like it was theirs. It belonged to them, and they discovered it, and they told their circles of friends. It was like a secret club of people in the know. Of course, secret clubs don't usually lead to TV show pick-ups.

Általánosságban az országos és kábeles sorozatok közötti különbségekről, ami természetesen a Mad Love kapcsán jött szóba. Az utolsó mondat pedig igencsak sokat mond a színésznő gondolkodásmódjáról.

Because Party Down was on cable, we were able to take it much further than a network show. Beyond cursing and showing boobs and dick, we could make it depressing and really really dark, and that's not as easy to do on a CBS sitcom...

I'm more drawn to those kinds of comedies than ones that are just set-up/joke, set-up/joke. Even now, knowing the fate of 'Party Down,' if they were to offer me one more shot, I don't think I would take back any decision that I made.

Egy esetleges mozifilmről, aminek a megvalósulás esélyei finoman szólva sem nagyok.

We want it so bad. We could do it for no money, no time. We would do it for free. I just don't know if we're legally allowed to do it.